K-Monitor Adatbázis

Egy nyári törvénymódosítás értelmében 2024 novemberétől már csak állami tulajdonú gépeken végezhetnek majd CT- és MR-vizsgálatokat az egészségbiztosítás terhére. Az elégtelen kórházi kapacitás miatt ugyanis jelenleg több magánszolgáltató is részt vesz a TB-alapú ellátásban, de nekik nem fog fizetni az állam a jövőben, hanem saját erőből kívánja megoldani a feladatot. A szakemberek attól tartanak, hogy emiatt tovább fognak nőni az egyébként is hosszú várólisták, és csak azok jutnak el majd időben CT-re és MR-re, akik ki tudják fizetni magánellátásban a vizsgálatok több tízezer forintos árát. A kormány szerint sok pénzt fogunk megspórolni azzal, hogy kiiktatják a közfinanszírozott ellátásból a magáncégek gépein végzett képalkotó eljárásokat, ugyanakkor Csányi Sándor magánkórházára és a vagyonkezelő alapítványok klinikáira nem vonatkozik az új törvény – nekik továbbra is fizeti majd a vizsgálatokat az állam közpénzből.

A szintén uniós támogatás segítségével épített vízágyas tehénistállók után most újabb fejlesztés lesz Mezőhegyesen. A tangazdaságban ezúttal a vetőmagüzemet bővítik egy mezőgazdasági terménytisztítóval és -szárítóval 2 milliárd forintból. A projekt felét az Európai Unió fizeti. Az uniós támogatást akkor kapta a Ménesbirtok, amikor még állami tulajdonban volt. Később viszont a kormány odaajándékozta a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak, amit Lázár János építési miniszter vezet.

Árulózástól és Mészáros Lőrinc nevének emlegetésétől is hangos volt szeptember végén a gyulai képviselő-testület ülése, ahol egy évnyi ellenállás után a fideszes városvezetés és a kormánypárti többség, a helyi civilnek nevezett szervezet támogatásával, az ellenzék élénk tiltakozása közepette arról döntött, hogy a vízközmű-szolgáltatást és vagyont átruházzák az államra.

Einstand a nyitottság jegyében.

Megvásárolta az állam a TV2 Csoport Róna utcai központjának nagyjából felét kitevő irodakomplexumot. Az adásvételre egy júniusi kormányhatározat alapján került sor, az ingatlanok pedig apportként a Nemzeti Filmintézet tulajdonát fogják képezni.

A kormány arról már januárban döntött, hogy állami tulajdonba venné a siklósi kórházat. Most megjelent a Magyar Közlönyben az az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett határozat, amelyből az is kiderült, mennyiért. Az Országos Kórházi Főigazgatóság 1 820 000 000 forintot fizethet a Siklósi Kórház Nonprofit Kft. magántulajdonban álló, 74,444%-os üzletrészének tulajdonjogáért. A vételár mellett a részesedés megszerzése még 23 millió forintos költséggel jár.

Beigazolódott, amit a kormányzat maga is sejtett előre. Egy friss bírósági ítélet szerint alkotmánysértő, hogy tavaly több fővárosi tulajdonú közterületet – például a Vörösmarty teret – ellentételezés nélkül állami tulajdonba vontak, majd odaadták az V. kerületnek.

Egyre gyakrabban panaszkodnak a német vállalatok, amiért masszív jogsértések érik őket a hatóságok részéről, sőt időnként már az is megesik, hogy a magyar állam kisajátítja őket. Szinte hihetetlen, hogy ilyesmi az EU kellős közepén megtörténhet, és mégis: több társaság is panaszkodik, hogy a hatalom a megszerzésükre játszik

Egy olyan cég vette meg, amely a hazai készenléti szervek távközlési szolgáltatója, a rendvédelmi szervek szélessávú szolgáltatását akarják ezzel megvalósítani.

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.