K-Monitor Adatbázis

Tucatnyi 2013-as, eddig nyilvánosságra nem került kormányhatározatba nézhettünk bele, így kiderült, milyen döntéseiket igyekeztek titkolni Orbánék 10 évig. Van köztük több tízmilliárdos összegű állami cégfelvásárlás, kiderül az is, mi volt a titokzatos Albert Projekt, és miért nem akart a kormány célszámokat vállalni az uniós energia- és klímapolitika terén.

Árulózástól és Mészáros Lőrinc nevének emlegetésétől is hangos volt szeptember végén a gyulai képviselő-testület ülése, ahol egy évnyi ellenállás után a fideszes városvezetés és a kormánypárti többség, a helyi civilnek nevezett szervezet támogatásával, az ellenzék élénk tiltakozása közepette arról döntött, hogy a vízközmű-szolgáltatást és vagyont átruházzák az államra.

Nem adja állami tulajdonba Nagykanizsa a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt.-t, az emelkedő energiaköltségek miatt pedig intézményi takarékossági terveket fogadott el a város közgyűlése kedden, soron kívüli ülésén.

Az ellenzék nyílt zsarolásról beszélt azon a csütörtöki gyulai rendkívüli testületi ülésen, amelyen a helyi víziközműcég államnak történő ingyenes tulajdonadásáról volt szó. Görgényi Ernő fideszes polgármester időlegesen kész lenne ellenállni; azt hangsúlyozta, hogy ezek a cégek a legjobb helyen önkormányzati tulajdonban vannak. De mint fogalmazott, felkészülnek a legrosszabb forgatókönyvre is.

Már most látható, hogy a villamosenergia költség meg fogja haladni a 4 milliárd forintot, amelynek következtében – az egyéb költségnövelő tényezők mellett – a Bácsvíz Zrt. 3,5-5 milliárd forint veszteséget fog elérni. A Zrt. 2023. I. negyedévére akár fizetésképtelenné is válhat. A Bácsvíz Zrt. igazgatója, Kurdi Viktor a lap kérdésére többek között elmondta, országos szinten évente kb. 20-30 milliárd Ft-ra tehető a 2013-ban bevezetett hatósági árnak köszönhető árbevétel kiesés, az 1 km vezetékre jutó meghibásodások fajlagos mutatója pedig 2018-óta egyre romlik. Szemereyné Pataki Klaudia polgármester Lejer Zoltán képviselőnek adott válaszában írta le, hogy a víziközmű vagyon átadásával kapcsolatban tárgyalásokat kezdeményezett a kecskeméti önkormányzat.

Szeged már le is pöckölte a visszautasíthatatlan ajánlatot, de sok önkormányzat szorult helyzetében feltett kézzel adja meg magát a helyi vízművek államosításának. A rövid határidőktől azonban még azok is ódzkodnak, akik szabadulnának a teherré vált közüzemi cégtől.

Ha nem kap a vagyonból, nem segít. Kicsit hasonló a helyzet a szemétszállításhoz, csakhogy az ivóvíz jövője egy csöppnyit fontosabb. Nemény Andrásnak komoly félelmei vannak.

Az energiaárak, a kormány hatósági vízdíja és közműadója miatt kritikus helyzetbe kerültek a vidéki víziközmű-szolgáltatók – erről írt levelet Schmidt Jenő. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint mintegy 2 ezer milliárd forint vagyonnal rendelkeznek az önkormányzati tulajdonú vízművek, most mégis azt kéri – mivel segítségre nem számíthatnak – tárgyaljanak az állami átvételről.

Államosíthatják a még önkormányzati tulajdonban lévő vízszolgáltató vállalatokat is. Ezt lépné a kormány, miután a rezsicsökkentés miatt nem csupán veszteséges az ágazat, de aszályosabb időszakban már a vizet sem tudja mindenütt garantálni.