Augusztus végi cikkünk nyomán Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdezte meg Szalay-Bobrovniczky Kristóftól, hogy mi a helyzet a kaposvári Gidrán-gyárral, amiről megírtuk, hogy látszólag nem működik. Vadai rákérdezett arra is, hogy miért tűntek el a török járművek a honvédségi beszerzésükben közreműködő HT Division Zrt. honlapjáról, és egyáltalán miért titkosította a kormány 30 évre a Gidrán-projektet. A honvédelmi miniszter azonban nem mondott se igent, se nemet arra, hogy meghiúsult-e a beruházás, és a többi kérdésre sem adott választ. Csupán annyit közölt, hogy az Orbán- és Erdogan-közeli oligarchák tulajdonában lévő közvetítőcég „az államtól függetlenül hozza meg döntéseit” – mintha a kormánynak semmi köze nem lenne a közpénzből vett Gidránokhoz, amiket korábban fontos honvédségi fejlesztésként reklámoztak.
Daruk, kordonok, konténerek és az épülő József főhercegi palota gigantikus szürke betonváza fogadja a turistákat a budai Várban, miközben a projektet menedzselő Várkapitányság mindent elkövet, hogy a színfalak mögött zajló, kormányzati pénzszórásra ne derüljön fény. A kivitelezés költségeit nem tették közzé, ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be, hogy megtudjuk, mennyibe kerül az adófizetőknek a veszélyhelyzet alatt gőzerővel épülő a palota.
Tavaly szeptemberben az állami tulajdonú MVM Zrt. egyik leányvállalata eladta a 2016 óta nem működő oroszlányi erőművet. A vevő a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft., amelyek mögött a francia energiaóriás Veolia mellett egy máltai offshore cég és Habony Árpád barátjának testvére is felbukkan. A vételárat nem közölték, ezért először adatigénylésben kértük ki, ám a vevők (!) érdekeire hivatkozva nem adta ki az állami vállalat. Ezután pert indítottunk, hogy megtudjuk az összeget, de a Tatabányai Járásbíróság úgy ítélte meg, hogy a vételár nyilvánosságra hozása az MVM-cég, valamint az erőművet felújítani és újra üzembe helyezni kívánó vevők üzleti érdekeit, s ezáltal hazánk energiaellátását is veszélyeztetné.
Komjáthi Imre MSZP-s országgyűlési képviselő május közepe óta próbálja kideríteni, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter és a vele utazó 49 fős üzleti delegáció a 2022. februári Kairó-Manáma úton pontosan mit fogyasztott a honvédségi repülőgép fedélzetén 5,5 millió forint közpénzért. Ezt azonban sem a Külügyminisztérium, sem a Honvédelmi Minisztérium nem tudja, vagy nem akarja neki elárulni. De megnyugtatták, hogy minden szabályos volt.
Az elmúlt években a magyar politikai felső vezetők és elöljárók körében jelentősen megnövekedett a különjáratú repülőgépekkel bonyolított hivatali utak száma. Az emelkedő trend mögött a világpolitika történései és az ezzel járó diplomáciai csúcsforgalom áll, ám ezzel párhuzamosan a téma jogi szabályozása is megengedőbbé vált.
Tavaly július óta csak állami intézményekben végezhető meddőségi kezelés, miután a magyar állam bekebelezte a teljes lombikszektort, majd törvényileg ellehetetlenítette a magánintézmények működését. Nem lehet tudni, hogy mennyit fizetett az állam az intézményekért, és milyen keretek között állapodtak meg, de az adásvételről az egyik intézmény társtulajdonos elnöke azt nyilatkozta, hogy „kölcsönösen előnyös megállapodást kötöttek a magyar állam képviselőivel”. Közadatigénylésben kértük ki a felvásárolt klinikákkal kötött szerződéseket, ám konkrét indoklás nélkül, kizárólag titkosításra hivatkozva elutasították az adatigénylésünket. Nehezen hihető, hogy valóban minősített adat lenne a szerződések teljes tartalma, ezért perlünk a nyilvánosságukért.
Az Átlátszó közadatigényléséből kiderült: ide-oda pakolgatják a fogvatartottakat a magyarországi börtönökben. Csak januárban több mint ezer rabot szállítottak át. A témában jártas Magyar Helsinki Bizottság szerint a probléma nem új, évek óta így próbálják kiegyenlíteni a telítettséget. A feladat azonban egyre nehezebb: az elmúlt 33 évben ugyanis soha ennyien nem ültek még rács mögött, mint most. Mindezt az elfogott embercsempészek magas számával magyarázza a kormány, a férőhely-bővítési program kudarcáról és az alternatív büntetések kihasználatlanságáról viszont nem beszél.
Az elmúlt hetekben külön cikkekben részleteztük, hogy a hivatalos adatok szerint mennyiért fuvarozták a honvédség repülőgépei Orbán Viktor miniszterelnököt és más állami vezetőket. Most szabadon hozzáférhetővé tesszük azt a táblázatot, amelyet a soronként beszkennelve kapott iratkupacból készítettünk. Emellett mutatjuk az öt legfontosabb ábrát is a repülési költségekről.
A Honvédelmi Minisztérium által közölt adatok szerint 223 útból 19 esetben a Köztársasági Elnöki Hivatal rendelt katonai repülőt valamilyen utazáshoz 2021 eleje és 2022 szeptembere között. A 19-ből csupán 6 esetben tüntettek fel üzemanyagköltséget, másik 6 útra pedig 0 forint kiadást adtak meg. Az adatszolgáltatás alapján Novák Katalin brazíliai útja például irreális módon nem került semmibe, Áder János pedig alig 125 ezer forintból megjárta Bulgáriát, miközben a svájci útja 17,5 millióba került.
Lényegében helyben hagyták az ítéletet Demeter Márta egykori LMP-s országgyűlési képviselő ellen szerdán: Demeter korábban tévesen állította, hogy honvédségi géppel szállították haza Ciprusról Orbán Viktor egyik lányát, ezért hivatali visszaélésben találták bűnösnek. Egy korábbi ítélet kimondja, hogy az őt perlő fideszes politikusok állításaival szemben államtitkot nem sértett.
