K-Monitor Adatbázis

A magyar hirdetési toplistánl toronymagasan vezet a Megafon, a második Magyarország kormánya 518 millióval. Ez azt jelenti, hogy csak Deák Dániel, Rákay Philip és Bohár Dániel facebookos hirdetéseire két év alatt több pénzt költöttek, mint a magyar kormányéra három év alatt. Sokszor felmerült már a kérdés, hogy ugyan miből. A Megafon azt állítja, a költségvetésében nincsen állami forrás, bőkezű konzervatív mecénások támogatásából működnek. Amikor egy oknyomozó cikkben bemutattuk, hogy a szervezet környékén azért mégis csak felbukkanhatnak milliárdos nagyságrendű közpénzek, a Megafon három pert is indított ellenünk. A Telex mind a három pert megnyerte a bíróságon.

Több mint háromszor annyi hirdetési pénz áramlott a szürkezónába, mint a hivatalos kampányköltségnek számító felületekre. „A kampánykiadások finanszírozására a független jelölt, a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb mintegy 5,914 millió forintot fordíthat” – így határozza meg a törvény az országgyűlési választások előtti 50 napos hivatalos kampányidőszakban a pártok és képviselőjelöltek által elkölthető pénz mennyiségét. A jogszabály a gyakorlatban az életbe lépésének pillanata óta egy merő tragikomédia, hiszen az ilyesfajta költségek átláthatatlansága miatt teljesen betarthatatlan. Egyetlen ponton látszik némi transzparencia, ez pedig a közösségi média, ahol a Google és a Facebook nyilvános adatbázisokban vezeti, hogy ki mennyiért hirdetett nála. Az idei kampány előtt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) állásfoglalásban közölte, hogy az ilyen hirdetések is beleszámítanak a hivatalos keretbe.

Hadházy Ákos posztjában azt írja, hiába szeretné megnézni a Magyar Turisztikai Ügynökség drága imázsfilmjét, sehol nem tudja megtenni, mintha szőrén-szálán eltűnt volna. Mint írja, most már biztosra veszi, hogy nem létezik az a "kreatív imázsfilm", amit 2,3 milliárdért (!) rendelt meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Magyar Turizmus Ügynökségtől, ezelőtt 4 évvel. Hadházy elképzelhetőnek tartja, hogy a filmet "elfelejtették" megcsinálni, de azt valószínűsíti, hogy kifizetni nem felejtették el.

Soós Edvin már a 2019-es önkormányzati választások előtt feltűnt a XV. kerületben, Újpesten és Tatabányán. Jelenleg Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt, Varju László DK-s országgyűlési képviselő és Déri Tibor momentumos polgármester mellett dolgozik.

A Hírklikk adatkérése nyomán kikerültek a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződései, amikből kiderül, újabb milliárdokat kapott a Batthyány Lajos Alapítvány, de az is, hogy erre az évre eddig 20 milliárd forintnyi szerződést kötöttek kormányzati kommunikációra Balásy Gyula cégeivel.

A Völner-ügy csak a jéghegy csúcsa, mondják a kormányt átszövő korrupciós botrányról a piacról kiszorított végrehajtók. Bizonyíték erre, hogy a Miniszterelnökségen is házkutatást tartottak két hónapja. Lenyúlásokra nem csak a posztok újraosztása adott lehetőséget.

Újabb keretmegállapodás érkezik, nyertese egy nyíltan a Fidesszel szimpatizáló üzletember. 2014-ben, takarékossági okokkal indokolva állították fel a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalt. A szervezet tavaly három nagy keretszerződése terhére több mint 110 milliárd forintnyi megbízást osztott ki. Mindössze néhány hónappal az országgyűlési választások előtt a hivatal újabb keretszerződést ítélt oda, így egy esetleges kormányváltást követően is egy nyíltan Fidesz-szimpatizáns üzletember cége hozhatja tető alá legalább ezer állami szervezet rendezvényeit.

Úgy látszik, minden pénzt megér a kormánynak, hogy elkészüljön a Petőfi-évre a Rákay Philip, Szente Vajk és Kis-Szabó Márk forgatókönyvéből készülő, az 1848. március 15-i eseményeket feldolgozó alkotás.

Egészen pontosan nettó 8,2 milliárd forint keretösszegű közbeszerzési eljárás végén hirdetett eredményt a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.

Három sajtóhelyreigazítási pert indított a Telex ellen a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft., mert szerintük megalapozatlanul állítottuk, hogy közpénzből működnek, illetve, hogy juthatott közpénz is a cégbe. Álláspontunk szerint ez az ügy közügy, hiszen a kormányt és annak kommunikációját támogató szervezetek finanszírozásáról, azok átláthatóságáról, vagy épp átláthatatlanságáról van szó.