K-Monitor Adatbázis

Ez az új, „kettes számú” ingatlan A és B részre van osztva, Éder Zoltán mindkettőt a kétezres évek elején vásárolta egy év eltéréssel. Az 1943 négyzetméteres B telek a tulajdoni lap tanúsága szerint a mai napig az övé, az 1658 négyzetméteres A-t viszont tavaly ugyanazon a novemberi napon adta el a Mészáros-érdekeltség Art-Com Kft.-nek, amelyen a másik, széchenyihegyi ház is gazdát cserélt. A különbség a kettő között, hogy az utóbbinál Éder és az Art-Com között még tulajdonos volt egy liechtensteini szállítmányozócég, majd a Jellinek Dániel-féle Indotek Csoport egyik leányvállalata. Édernek és az Indoteknek hivatalosan nincs semmi közük egymáshoz, de a két ingatlan adásvétele közel egy időben történhetett, mert a földhivatalba aztán egyszerre mentek be a bejegyzési kérelmek.

Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy az ügyben a Fővárosi Törvényszék kitűzte az előkészítő ülés időpontját, azonban a dátumról csak a későbbiekben tudunk felvilágosítást adni, mivel az idézések kézbesítése még folyamatban van” – válaszolta a Telex kérdésére a Fővárosi Törvényszék múlt szerdán. Azóta az ügy egyik vádlottjának védője, Dr. Novák Péter a Telexnek egy pontos dátumot is megerősített: június 30-án, reggel 8:30-kor tartják a Boldog-ügy előkészítő ülését a Fővárosi Törvényszéken.

Egy névtelenséget kérő forrás a napokban jelezte nekünk, hogy úgy tudja, a Svábhegyre, az említett házba költözik majd Mészáros és Várkonyi. A tipp ezúttal jó volt: a négy lakás a tulajdoni lapok szerint korábban is egy kézben volt, és tavaly novemberben egyszerre cseréltek gazdát, a vevő pedig az Art-Com Kft., melynek tulajdonosa az EKHO magántőkealap. A magántőkealapok jellegzetessége, hogy nem lehet a színfalak mögé látni, nyilvánosan elérhető dokumentumokból nem derül ki, kiknek a vagyonával sáfárkodnak. De az őket kezelő cégekre ez már nem igaz: a az EKHO esetében is látszik, hogy a kezelője a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló a Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.

Garancsi István cége vásárolhatja fel a háromszereplős pénzszállító piac legkisebb cégét, a Trezexet. A Gazdasági Versenyhivatal nem fogja vizsgálni ezt a felvásárlást. Mókás esettanulmány a legújabb kori hazai gazdaságból.

Tényleg csak azért szervez sok milliárd forintból vadászati kiállítást Magyarország, mert néhány hatalmi pozícióban lévő figurának ez a hobbija, vagy fel lehet tölteni egy ilyen eseményt a kor elvárásainak megfelelő tartalommal? És ha fel lehet, akkor sikerül-e?

A rádió mögött álló tulajdonos személye mindig jól jelzi, hogy ki tartozik bele éppen Mészáros Lőrinc bizalmi körébe és ki pottyant ki onnan. Most Sakalj Ferenc, a magyar-horvát-kanadai bizalmi ember lépett előre.

Egy évvel a szoros küzdelmet ígérő választások előtt a kormány tetemes közvagyont szervez ki, például alapítványokba az állam alól. A cél a NER életben tartása lehet arra az esetre, ha Orbán Viktor veszítene 2022-ben. De bárhogy is alakul, ennyi volt? A következő kormányoknak nincs többé beleszólásuk a felsőoktatásba? És mi van a most átcsoportosított több száz értékes állami ingatlannal, azokkal mostantól örökké a Fidesz káderei rendelkezhetnek? Ellenzéki politikusok nem látják teljesen reménytelennek a helyzetet.

Olvasónkat felhívták az egyik Pest megyei Fidesz-irodából, megkérdezték, hogy tudnak-e segíteni az oltásra való regisztrációban, majd amikor az olvasó kérte, hogy töröljék az adatbázisból, azt válaszolták neki, hogy rendben, törlik, de ahhoz, hogy töröljék, adja meg a lakcímét. Megkérdeztük a körzet fideszes országgyűlési képviselőjét, hogy miért volt szükség a lakcímre is, és megkérdeztünk egy jogi szakértőt is az adatkezelés törvényi kereteiről.

Magyarországon már több mint 25 ezren váltak a koronavírus-járvány áldozatává, és a legtöbbjüknél az orvosok meglévő betegséget vagy betegségeket is azonosítottak. Az alapbetegségek sok esetben súlyosbítják a koronavírus-fertőzés kimenetelét, de ez nem a Covid természetéből adódik, más akut betegség megjelenésekor is rosszabb a krónikus betegek esélye. Az alapbetegségekről kiadott hivatalos statisztikák egyfelől jól visszaadják, hogy milyen rossz a magyarok általános egészségi állapota, de arról is árulkodnak, hogy az adatfelvétel nem egységes a kórházakban.

De vajon miért olyan fontos a kormánynak az, hogy alapítványnak nevezzék az ezermilliárdokban mérhető értékű állami vagyont kezelő szervezeteket? A válasz kézenfekvő: az alapítványok önálló jogi személyisége a lényeg. Ez ugyanis a gyakorlatban azt jelenti, hogy az a vagyon, ami egyszer alapítványhoz került, többé nem vonható vissza. Ez az állítás bármely alapítvány esetében érvényes, a konkrét helyzetben pedig azt jelenti, hogy amit az állam ezeknek a vagyonkezelő alapítványoknak ad, azt többé nem lehet állami vagyonná visszaalakítani. Sőt az alapítványt nem lehet megszüntetni, a törvény ugyanis nem engedi meg azt, hogy az alapító meggondolja magát. A kormány nyilván arra spekulál, hogy amit most alapítványoknak ad, azt a következő kormányok sem vehetik vissza.