Az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) aggodalmának adott hangot az információhoz való hozzáférés jogának egyes európai államokban történő korlátozó alkalmazása miatt, és felszólította a hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi normákat ezen a területen. A nyilvánosságra hozott jelentésükből kiderül, hogy Magyarország korrupcióellenes intézkedéseit a leggyengébbek között tartják számon.
Az Európa Tanácson belül működő Államok Csoportja a Korrupció Ellen nevű testület (GRECO) pénteken sajtóközleményben sürgette, hogy Magyarországon hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek alkalmasak a magas rangú állami vezetőket – a miniszterelnököt, a minisztereket, a politikai államtitkárokat, a politikai tanácsadókat, a miniszterelnöki megbízottakat, valamint a rendőrséget és a Nemzeti Védelmi Szolgálatot – érintő korrupciós ügyletek megakadályozására.
Nagy a csend a több mint fél évvel ezelőtt létrehozott Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport környékén. A szervezetek jelentéseinek következménynélküliségére a munkacsoportból távozók kilépése figyelmeztet.
„Jelenleg Magyarországnak nincs korrupcióellenes stratégiája, és miközben a Munkacsoport lehetőséget kapott az új, hazai stratégia tervezetének véleményezésére, nem gondolom, hogy ez a szűk konzultációs folyamat helyettesíti a szakmai, üzleti és társadalmi szereplők szélesebb körével való egyeztetést. A Munkacsoport civil tagjainak észrevételei jelenleg nem nyilvánosak, épp úgy, ahogy a stratégiai tervezetet sem tervezi a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátani, a Kormány általi, júniusi elfogadás előtt közzétenni. Ez bármilyen stratégia esetében ellehetetleníti a végrehajtást. Egy korrupcióellenes stratégia esetében pedig azért aggályos, mert így az üzleti, civil és közszektor átláthatósága, az adóforintjaink felhasználásának hatékonysága nem fog javulni, nem lesz szélesebb azon közintézmények, politikusok, vállalkozások és állampolgárok köre, akik a közjót tartják szem előtt, akik tisztességesen működnek, kötnek üzletet és fizetik ki a gázszerelőt.”
Bár november közepe óta létezik, nem sok jele van annak, hogy immáron négy hónapja működik egy EU nyomására létrehozott, korrupcióellenes Integritás Hatóság (IH). A szervezet ezúttal sem válaszolt – immáron sokadszor feltett – kérdéseinkre, így például arra, hogy konkrétan bármilyen, korrupciógyanús ügyben élt-e a törvényben biztosított jogával, azaz indított-e vizsgálati eljárást, kezdeményezte-e más szerv eljárását, indított mulasztási pert a bíróságon?
Schadl György néhány héttel elfogása előtt találkozott Czine Ágnes alkotmánybíróval is. Hogy miről beszéltek, az egyelőre nem derült ki.
A Transparency International Hungary, a K-Monitor és az Átlátszó delegáltja nemmel szavazott, két további civil tag tartózkodott az Integritás Hatóság mellett létrejött Korrupcióellenes Munkacsoport első éves jelentéséről szóló hétfői szavazáson. Az Átlátszó azért nem szavazta meg a rohammunkában készült jelentést, mert a kormányoldal nem támogatta az egyes kiemelt állami szervek sajtókapcsolatainak, pontosabban egyes sajtótermékek diszkriminációjának vizsgálatára vonatkozó javaslatunkat, és „civil álláspontként” jelenítette meg a közérdekű adatok megismerhetősége körében az elmúlt tíz évben sorozatosan megvalósított jogkorlátozásokat.
Egészen addig nem fizetett a miniszterelnök, amíg le nem buktatta egy Rómában készült kép két éve.
Amióta a K-Monitor blogja pert indított azért, hogy megtudja, mennyibe került Orbán Viktor családtagjainak római utazása 2021 nyarán, a miniszterelnök rendszeresen fizeti családjának utazási költségeit, írja a K-Blog. Ahogy arról a Telexen is írtunk, Orbánt 2021 nyarán fotózta le egy olvasó egy római étteremben feleségével, Lévai Anikóval és fiával, Orbán Gáspárral, majd ellentmondásos nyilatkozatok után kiderült, hogy hivatalos delegáció keretében, kormánygéppel, de horvátországi nyaralásáról közvetlenül utazott a miniszterelnök egy katolikus konferenciára.
Műszakivizsga-állomáson dolgozó kormánytisztviselőket gyanúsítanak korrupcióval. Lefoglaltak 53 millió forintot.