K-Monitor Adatbázis

Orbán Viktor kormányfő rendeletéből derült ki, hogy Magyarország kilép a nyílt és átlátható kormányzásért folytatott, 70 országot tömörítő nemzetközi együttműködés kötelékéből, a 2011-ben létrejött Nyílt Kormányzati Együttműködésből (Open Government Partnership), aminek a hivatalos célja megerősíteni „az elkötelezettségét a nyílt és átlátható kormányzás megteremtése és a társadalmi részvétel erősítése iránt, valamint hatékony államközi keretet nyújtson a nemzetközi jó gyakorlatok és tudás kicseréléséhez”.

Bepereli az Átlátszó a Magyar Bírósági Végrehajtó Kart, mert titkolja a gazdálkodásával kapcsolatos adatokat, amiről a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság is közzétett egy jelentést. A birtokunkba került három számla szerint idén pár nap alatt 725 millió forintot költöttek kommunikációra a végrehajtók: 270 milliót kapott előlegként a Lounge Design Kft. a postaládákba bedobált tájékoztató füzetkék legyártásáért, 30 milliót ugyanez a cég interaktív honlapot fejlesztésének előlegeként, a Magno Studio Kft. pedig 425 milliót számlázott a végrehajtó karnak miniprogram-sorozatért és műsorgyártásért.

A Transparency International (TI) nemzetközi korrupcióellenes szervezet felszólította csütörtökön az Európai Uniót, hogy lépjen fel az adóparadicsomokban bejegyzett cégekkel összefüggésbe hozható emberek felderítése érdekében.

A Fidesz-KDNP kormány tíz évre titkosította a Budapest–Belgrád-vasútvonal kínai fejlesztésű projekt dokumentumait, ám lehet, hogy hiába a leplezési kísérlet. A Magyar Nemzet információi szerint ugyanis májusban az Európai Bizottság elindította a kötelezettségszegési eljárás előkészületeit korrupciógyanú miatt. Az 550 milliárd forintosra becsült beruházás megtérülése szakértők szerint erősen vitatható, ráadásul gondok lehetnek a finanszírozási modellel is.

Még 2015. elején derült ki, hogy Habony Árpádnak állandó belépője van a Parlamentbe. "Több politikus is gyakran a Parlamentben hallgatja meg Habony Árpád tanácsait, ezért van neki állandó belépője a Házba (...) ez azonban nem jelenti azt, hogy bármiféle munkaszerződése lenne akár a Miniszterelnökséggel vagy más tárcával." Ezzel magyarázta akkor a Miniszterelnökség, hogy miért kell a hivatalos állami vagy párttisztséggel nem rendelkező luxustanácsadónak olyan igazolvány, amivel bármikor bemehet a Parlamentbe.

Minden résztvevő számára egyértelmű, hogy a hatalom számára kiemelt jelentőségű politikai, gazdasági ügyek kerülnének a Fidesz különbírósága elé, amit amiről augusztus végén számoltunk be először. Cikkünk után Lázár János főminiszter szokásos heti sajtótájékoztatóján hülyeségnek nevezte a különbírósággal kapcsolatban megjelent híreket, és úgy csinált, mintha az igazságszolgáltatás élén álló Országos Bírósági Hivatal (OBH) is ugyanazt szeretné, mint ők. Most megszereztük az OBH összefoglalóját a Fidesz ötletéről, ami 32 oldalon át szedi ízekre a megálmodott különbíróságokat. Lázár nehezen beszélhetett volna félrevezetőbben a kormány terveinek szakmai fogadtatásáról.

A brit önkormányzatok honlapjai átláthatóbbak, információban gazdagabbak, a polgármesterek és a képviselőtestület tagjai pedig szívesebben vállalják a döntéseik következményeit, mint a francia, német vagy magyar kollégáik – ez derült ki abból a kutatásból, amelyet a Korrupciókutató Központ Budapest végzett el.

Megtagadta három népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését csütörtöki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), írja az MTI. Mindhárom kérdést ugyanaz a magánszemély adta be.

Egy évvel ezelőtt, 2015. május 27-én jelent meg a Magyar Közlönyben a kormányhatározat arról, hogy a kormány elfogadta a Nemzeti Korrupcióellenes Programot és az azzal összefüggő intézkedések 2015-2018-ra vonatkozó tervét. „A Program a korrupció társadalmi jelenségének visszaszorítását mindenekelőtt” ezekkel látja megvalósíthatónak: