K-Monitor Adatbázis

Jogerősen megnyert perünk eredményeként a jegybank kiadta az Átlátszónak a Matolcsy-korszak első 13 hónapjában meghozott igazgatósági határozatok többségét. Egy ördögi csavarral az MNB ezt követően megtámadta a Kúrián a döntést, de a határozatok már nálunk vannak. Így amíg az államfő azon gondolkozik, hogy aláírja-e az MNB-törvény múlt heti, botrányos módosítását, mi közzétesszük a kiperelt határozatokat. Ezekből világosan kiderül, hogy úgy vesztette el a közvagyon jellegét az MNB alapítványainak pénze, hogy annak jelentős részét eleve csak az MNB közreműködésével költhették el.

Elveszíti közvagyon jellegét? Az alapítványi pénz az alapítványi pénz? A kormány olyan veszélyre hivatkozva titkosítaná Matolcsyék rejtegetett szerződéseit, amely ellen az MNB már most is védve van. A versenypiacon is próbálkozó állami cégek vezetői jó ideje fájlalják, hogy nyílt kártyákkal kell játszaniuk, és nemcsak az adófizetők, hanem a versenytársaik előtt sem maradnak titkaik. Az MNB viszont ott is rejteget, ahol nincsenek is versenytársak.

Most kétszer nagyobb az esélye annak, hogy lopnak közbeszerzési eljárásokon, mint hét évvel ezelőtt - állapította meg a Korrupciókutató Központ Budapest hét év közbeszerzéseit áttekintő tanulmányában. Simicska Lajoshoz köthető cégek 2013-ban még 73 közbeszerzést nyertek, 2015-ben már csak nyolcat.

A parlament kedden kivételes eljárásban módosította a jegybanktörvényt, amelynek kapcsán többen felhívták a figyelmet, hogy az Alaptörvénybe ütközik. Emellett korlátozták Magyar Posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatását, illetve a parlament döntése nyomán a cégek és a civil szervezetek haladékot kaptak az új Ptk. alkalmazásához, valamint adókedvezményt kapnak a budapesti olimpiai pályázat támogatói.

Kedden tárgyalja a Parlament azt a törvénymódosítást, ami szerint a Magyar Posta szerződései „nem minősülnek közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak.”

Hadházy Ákos, LMP-s politikus az országszerte elindult iskolai tiltakozásokhoz kapcsolódva olyan uniós pályázatokat mutatott be korrupcióinfó névre keresztelt sorozatában, amelyeket oktatási projektekhez kapcsolódva hirdettek meg, de lopásgyanúsnak tűnnek.

Az LMP antikorrupciós szakszóvivője ráunt az ellenzék töketlenkedésére: meghekkelte Lázár János kormány­infóját, és hetente szembesíti a Fideszt néhány gyanús kormányzati ügylettel. A volt fideszes önkormányzati képviselő szerint tervezői bravúr, hogy az Országház plafonja még nem szakadt Orbán Viktorra.

Idén is megizzasztotta a parlamenti képviselőket a vagyonnyilatkozatuk kitöltése, a sokszor kacifántosra sikerült bevallások pedig az adatokat rögzítő civileket dolgoztatták meg, akik némi modernitást próbálnak vinni a XXI. századi demokráciába azzal, hogy kereshető adatokká alakítják a sokszor kézzel írt nyilatkozatokat. Hoffmann Rózsa és Balog Zoltán is elvérzett egy-egy ponton, a botrányba keveredett Farkas Flórián is furcsa megjegyzéseket tett, de megdöbbentő Tapolczai Gergely 570 milliós tartozása.

Noha Seszták Miklős fejlesztési miniszter jelenleg nem dolgozhat ügyvédként, irodája fő tulajdonosaként tavaly közel 36 milliót vett ki a "cégéből".

Vasárnap éjszaka ismét kiderült, az ország vezető politikusai közül kinek hozta a legtöbbet anyagilag 2015 – legalábbis papíron. Úgy tűnik, Lázár Jánosnak igencsak rendben alakultak a dolgai, Varga Mihály szintén elégedett lehet, de több pénze lett Áder Jánosnak és Orbán Viktornak is. Vannak aztán olyanok – lásd Kövér Lászlót – akikre leginkább a puritán szó igaz. A legnagyobb vesztesnek első ránézésre az MSZP elnöke tűnik. Összeállítás az életünket leginkább befolyásoló politikusok vagyoni helyzetéről.