K-Monitor Adatbázis

A szokásos évi költségvetési “salátatörvény” idén különös meglepetéseket tartogat. Varga Mihály ma benyújtott törvényjavaslata újabb pofon a közérdekű adatok nyilvánosságának: a köztulajdonban álló gazdasági társaságokat gyakorlatilag kivonja az információszabadság hatálya alól. Csak remélni tudjuk, hogy a nyomokban még létező alkotmányvédelmi reflexek ezúttal is gátat tudnak szabni a korrupció elleplezését szolgáló kormánypárti szándékoknak.

A Nemzeti Fejlesztési Programiroda mellett a Miniszterelnökségnek is szüksége van közbeszerzési tanácsadóra, és nem bízták a dolgot a véletlenre. Hirdetmény nélküli eljárást követően kötöttek szerződést az egyetlen ajánlattevővel, a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda és a Ceu Tender Kft. alkotta párossal. Nemrégiben mindketten nyertek az NFP ötmilliárdos tenderén is, a Ceu Tender neve pedig korábban egy OLAF-vizsgálat során is felmerült.

Nyíregyháza perel – végre, mondhatnánk, hiszen a város által menedzselt Sóstó-projekt gyanús ügyeiről írott cikkeinkkel kapcsolatban még csak egy árva helyreigazítási kérelem sem érkezett. Most viszont jó hírneve megsértése miatt végül csak beperelte az önkormányzat az Átlátszót és a cikket jegyző helyi tudósítónkat, Móricz Csabát – a vélelmezett sérelmet 7 millió forinttal enyhíttetné a városvezetés.

Komoly nemzetközi kritikát kapott a magyar bírósági rendszer korrupcióállósága, a válasz azonban várat magára. Egy tavaly júliusban publikált GRECO-jelentés szerint az igazságszolgáltatás korrupciós kockázatainak csökkentéséhez jelentősen korlátozni kellene az Országos Bírósági Hivatal bírókinevezéssel, pályáztatással és a bírák áthelyezésével kapcsolatos jogköreit, felül kellene vizsgálni a bírói etikai kódexet, valamint szűkíteni kellene a bírák mentelmi jogát. Ilyen javaslatok előkészítésének vagy legalább megfontolásának azonban egyelőre nyoma sincs.

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából készített közvéleménykutatásán több érdekes eredmény is született: a válaszadók több mint kétharmada gondolja úgy, hogy Magyarországon túl sok a korrupciós ügy, és a megkérdezettek fele szerint minden hazai politikus korrupt.

Többen találkozhattatok azzal a gyakorlattal, hogy az adatigénylés teljesítését az adatgazdánál rendszeresített formanyomtatvány kitöltéséhez kötik. Legutóbb a Pécsi Önkormányzat ilyen tartalmú szabályzatával kapcsolatban fordult hozzánk egy adatigénylő. Az ilyen gyakorlat egyértelműen jogsértő, röviden indokoljuk, miért.

A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) nemrégiben publikálta a 2009-2015 közötti közbeszerzéseket elemző tanulmányát, ami nagyon negatív képet mutat a közpénzek elköltéséről. A kutatók szerint sok verseny nélküli eljárás, gyakori túlárazás, és kevés átláthatóság jellemzi a magyarországi közbeszerzéseket.

Fontos információszabadsági tárgyú döntést hozott tegnap az Alkotmánybíróság Lengyel Szilvia volt LMP-s országgyűlési képviselő alkotmányjogi panasza nyomán. A határozat szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) perelhető az általa készített vizsgálati jelentések kiadásáért, ráadásul azok nem minősíthetőek sem teljes egészében, sem konkrét döntés megjelölése nélkül, általában véve döntés megalapozását szolgáló adatnak. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán nem tartható fenn tovább a Kúria jogelődjének ebben a tárgyban 2008-ban hozott, mára precedenssé vált ítélete. Az alkotmányjogi panasz elkészítéséhez az atlatszo.hu jogi stábja nyújtott segítséget.

Jogerősen megnyert perünk eredményeként a jegybank kiadta az Átlátszónak a Matolcsy-korszak első 13 hónapjában meghozott igazgatósági határozatok többségét. Egy ördögi csavarral az MNB ezt követően megtámadta a Kúrián a döntést, de a határozatok már nálunk vannak. Így amíg az államfő azon gondolkozik, hogy aláírja-e az MNB-törvény múlt heti, botrányos módosítását, mi közzétesszük a kiperelt határozatokat. Ezekből világosan kiderül, hogy úgy vesztette el a közvagyon jellegét az MNB alapítványainak pénze, hogy annak jelentős részét eleve csak az MNB közreműködésével költhették el.

Meglepődött az Átlátszó szerkesztősége, amikor azzal szembesült a Honvédelmi Minisztérium nemrég közzétett közbeszerzés eredményében mintegy 155 millió euróban határozták meg a szerződés értékét, aztán később forintot tüntettek fel az összeg mellett. Miután jeleztük a tévedést a minisztériumnak, korrigálták a hibát.