K-Monitor Adatbázis

Jogállami dzsihádot vív az Európai Bizottság Magyarország ellen – mondta Orbán Viktor tegnapi évértékelőjében, amikor az unió jogállamisági elvárásairól beszélt. Szerdán várható döntés az Európai Bíróságon abban a perben, amit a magyar és a lengyel kormány indított az Európai Bizottság 2020-as döntése ellen. Eszerint a jövőben a jogállami normák betartásához kötnék az uniós támogatások kifizetését.

Csak formális a jelentősége az 50 napos kampányidőszaknak a Transparency International szerint. A közpénzek átláthatóságáért küzdő civil szervezet jogi igazgatója azt mondta a Híradónak: a kormány és az ellenzék valójában már hosszú ideje kampányol. Szerinte a hivatalos kampányidőszaknak legfeljebb a kampánypénzekkel való elszámolás miatt van jelentősége. Szombat óta országszerte több ezer új kampányplakát jelent meg.

Egy négy elemből álló munkamegállapodást kötött a Legfőbb Ügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) - jelentette be a fejleményt a megállapodás szövegével együtt pénteken délelőtt a magyar bűnüldöző hatóság és az OLAF. A megállapodás azért is fontos, mert amint a Portfolio megírta: az Európai Bizottság tavaly novemberi információkérő levelében felrótta, hogy az OLAF csalásellenes koordinációs szolgálatának (AFCOS) magyar irodája nem kellően működött együtt az OLAF-fal például az itthoni helyszíni ellenőrzések lebonyolítása során, a mostani munkamegállapodás pedig részben pont ennek a témának az együttműködési kereteit tisztázza. A Legfőbb Ügyészség által nyilvánosságra hozott megállapodás tehát egy fontos elem a sok közül ahhoz, hogy a jogállamisági viták miatt veszélyben lévő EU-pénzeink folyósítása később ne ütközzön Brüsszelben akadályokba

Ez azt is jelenti, hogy a teljes nyomozati anyag nyilvánosságra hozhatóvá válik.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Eleven Gyál civil csoportot képviselve megszerezte az Elios közvilágítási beruházásaival kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálati jelentést – közölte honlapján a TASZ. A jelentést közzé is tette a szervezet, hogy a sajtó feldolgozhassa.

Végleg elveszett a Norvég Alap 77 milliárdja Magyarország számára, de a civil szervezeteknek így is érkezik segítség. Az Európai Bizottság új támogatási programjára kifejezetten olyan helyi NGO-k pályázhatnak, akik a demokrácia és a jogállamiság mellett állnak ki. Ebbe pedig az Orbán-kormánynak sem lesz sok beleszólása.

Több civil szervezet indított kampányt, hogy a soron következő országgyűlési választáson ne lehessen csalásokat elkövetni a klasszikus módszerekkel. Ám az állandó lakcím névlegessé válása, a szegények szavazatainak felvásárlása és a szavazatszámlálókat ért retorziók miatt ez nagyon kemény feladatnak ígérkezik.

A Republikon Intézet legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, hogy milyen vélemények kapcsolódnak a korrupcióhoz a válaszadó pártszimpátiája szerint, valóban élesen elkülönül-e a korrupció megítélése aszerint, hogy a kormány vagy az egyesült ellenzék támogatója a válaszadó. Az eredmények szerint míg a kormánypárti szavazók csupán 2 százaléka jelölte meg a korrupciót, mint a legsúlyosabb problémát Magyarországon, addig az közös ellenzéki szavazók esetében ez az arány 17 százalék, amely így az alacsony fizetések és a magas megélhetési költségek után a harmadik leggyakrabban említett probléma.

Ha egyszer valaki lebukik, nem marad esélye az ismétlésre – mondta Váradi Piroska rendőrezredes a hálapénz-tilalmat is ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztályának vezetője.

A jogállamisági mechanizmus előkészítő lépéseként levelet írt a magyar kormánynak az Európai Bizottság. Komoly vádak szerepelnek a dokumentumban, de a pénzmegvonás még mindig viszonylag távoli fenyegetés, arra a jövő évi választás előtt aligha kerülhet sor.