Előkelő helyen szerepel a magyar képviselőcsoport az EP-képviselők kifogásolható ügyeit gyűjtő EP-képviselő Szabálysértési Projekt (MEP Misconduct Project) adatbázisában: a magyar küldöttek több mint felének nevéhez kapcsolódik valamilyen kétes ügy. Ezek elsősorban magyar közpénzekkel kapcsolatosak, ami nem csoda, hiszen a magyar EP-képviselők jelentős része brüsszeli munkáján kívül Magyarországon is fontos politikai funkciókat tölt be.
Az uniós polgárok néhány hónap múlva választják meg az új Európai Parlament képviselőit. Azonban több mint egy évvel azután, hogy több (volt) képviselő is belekeveredett a Katargate néven elhíresült hatalmas vesztegetési botrányba, továbbra is kérdéses, hogy az intézmény mennyire van felkészülve arra, hogy a törvényhozók megszegjék a szabályokat. A Follow the Money és médiapartnerei által végzett vizsgálat szerint alig áll készen. A vizsgálatból kiderül, hogy a jelenlegi uniós törvényhozók közel negyede érintett a hírekbe került botrányokban, vagy egyenesen törvényt sértett – a zaklatási ügyektől kezdve a nagyszabású korrupciós ügyekig. A Follow The Money összeállítása.
Katargate, Paradise-iratok, költségtérítés-csalások – az Európai Unió intézményrendszere a maga hatalmas összetettségével nem mentes a korrupciótól. A Follow the Money (FtM) hollandiai székhelyű civil oknyomozó szervezet most induló kutatása az EP-képviselők gyanús ügyeinek jár utána. Az „EP-képviselő Szabálysértési Projekt (MEP Misconduct Project)” keretében számos uniós ország oknyomozó újságírói, köztük az Átlátszó munkatársai gyűjtik össze az EP-képviselők már ismertté vált és eddig ismeretlen kihágásait.
A májusban Magyarországon járt küldöttségnek Navracsics Tibor is elismerte, hogy létezhet kormányzati diszkrimináció az uniós pénzek elosztásában, míg a források elköltésének átláthatóságára vonatkozó kérdésekre az Állami Számvevőszék elnöke csak politikai nyilatkozatokkal reagált.
Huszonkét helyreállítási tervet már elfogadott az Európai Bizottság, és már idén lesznek olyan tagállamok, amelyek lehívhatják a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásait – mondta szerdán az Európai Parlamentben Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztos. Gentiloni elmondta, folyamatosan tárgyalnak a magyar és a lengyel kormánnyal a tervek elfogadásáról, arra viszont az EP-képviselők kérése ellenére sem tért ki, hogy mégis milyen feltételeket szab az Európai Bizottság Varsó és Budapest terveinek elfogadásához. Azt is elmondta, hogy a Bizottság igyekszik betartatni a jogállamiság feltételeit, hiszen meg kell védeniük az EU pénzügyi érdekeit. Azonban vannak aggodalmaik több tagállam esetén is.
A keddi plenáris ülésen az EP megszavazta a Zöldek/Európai Szabad Szövetség 13 módosítóját, melyeknek célja a képviselők havi 1,4 millió forint értékű költségtérítésének átláthatóbbá tétele. Korábban újságírók Európa-szerte sok visszaélést tártak fel a juttatással kapcsolatban, de az EP eddig nem szorgalmazta a szabályok szigorítását. A most elfogadott módosítókat a Zöldek nevében Jávor Benedek adta be: a képviselő szerint a választási kampánynak és a nyilvánosság erejének is köszönhető a pozitív változás.
