„Magyarország a világ országai között a 66. helyen áll 45 ponttal a Transparency International (TI) legfrissebb korrupciós rangsora szerint. Ez kilenc helyezéssel és három ponttal rosszabb, mint az ország egy évvel korábbi teljesítménye. Az Európai Unióban Magyarország az utolsó előtti helyet foglalja el, és már csak Bulgária teljesít rosszabbul. A Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI) minden évben a TI berlini központjának kutatói állítják össze, ezúttal 180 országot rangsoroltak” – írja közleményében a Transparency International.
Hogyan lehetséges, hogy egyes országokat folyton szétlopnak a saját vezetőik, másokat meg nagyon ritkán? Ha elfogadjuk azt, hogy Magyarországon vagy Görögországban nem élnek genetikailag gonoszabb emberek, mint mondjuk Finnországban, akkor az egyik legerősebb érvet az intézményeink környékén kereshetjük. Úgy tűnik, van, ahol sokkal jobban meg tudják akadályozni ezek az intézmények, hogy a bűnözők ellopják a közös pénzt.
A Corvinus egyetemen működő Korrupciókutató Központban több mint 150 ezer, 2009 és 2016 közötti közbeszerzést vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy akár a paksi bővítés árát is eléri az az összeg, ami e nyolc év alatt elfolyhatott. A közbeszerzések átlagosan 15-24 százalékkal lehettek túlárazottak, és ez azt jelenti, hogy 2090 - 3300 milliárd forint között lehet az az összeg, amit feleslegesen fizetett ki a magyar állam. Vagy másképpen fogalmazva: ennyi pénzt rakhattak el a győztesek a reális munkadíjukon felül, állami segítséggel.A tanulmány szerzői arra jutottak, hogy az EU-s pénzek beáramlása lényegesen növelte a magyarországi korrupciót.
Érdekes megfigyelni még, hogy ahogy a Simicska cégek nyerési arányai összeomlottak 2013 után, úgy kezdtek egyre sikeresebbek lenni az MGTH cégek: egyre nagyobb arányban nyerték a közbeszerzéseket 2014-2015-ben. Mintha a két cégcsoport váltotta volna egymást a közbeszerzési piacon – furcsa egybeesése ez a vállalkozások versenyképességében lezajlott változásoknak.
Hiába növelte egy év alatt százmilliárd forinttal a vagyonát Mészáros Lőrinc, és ugrott föl a leggazdagabbak listájának ötödik helyére, az erről szóló hír – látszólag – hidegen hagyta az embereket. A 168 Órának nyilatkozó szakértők ezen egyáltalán nem lepődnek meg. Szerintük mi, magyarok, részben történelmi tapasztalataink okán, zsigerileg megengedőbbek vagyunk mindennel szemben, amire a korrupció árnyéka vetül, mint a világ polgárosultabb felén élők. Abban viszont már nem ért egyet a társadalomtudós és a politikai elemző, hogy szabad-e egy baloldali párt prominensének – jelesül Botka László szocialista miniszterelnök-jelöltnek – gazdagellenes kampányt folytatnia.
Hol vannak már a régi korrupciós technikák, amikor a gazdaság szereplői még egymásra licitálva próbálták megkenni a politikusokat és a köztisztviselőket? Mára a korrupció átgondolt, szervezett, rendszerszintű lett, egyúttal az állam által tervezett és vezérelt központi vagyonújraosztás szolgálatába állították, a tranzakciókat törvényhozói segítséggel legalizálták. Az így létrejött, a Fidesz által dominált magyar modellt a szakirodalom kapcsolati gazdaságnak nevezi. Jellegzetes alakja a stróman, akit a gazdasági korrupciót kezdeményező és kezelő politika mozgat. A stróman legdrágább kincse a hallgatni tudás – még sosem láttunk strómant, aki elárulta volna megbízóját.
Eddigi leggyengébb szereplését érte el Magyarország a Freedom House éves jelentésében.
Zuzana Hlávková 8 hónapig dolgozott a szlovák külügyminisztériumban, a soros szlovák EU-elnökségnek. Munkája során többtízezer eurós csalásokra, és előre lejátszott álpályázatokra is rálátott. Panaszaival elment a külügyminiszterig, de mindenhol lesöpörték az ügyét, ezért otthagyta a minisztériumot.
Alig állt fel januárban az új román kormány, máris válságban van. A szociáldemokrata PSD ugyan meggyőző fölénnyel győzött a decemberi választásokon, a korrupció sötét árnya kezdettől megnehezítette az új kormány megalakítását. Például a választáson győztes párt elnökéből nem lehetett miniszterelnök, mert korábban már büntetve volt korrupció miatt, és egy másik ügyben is éppen eljárás alatt áll.
Összesen négy olyan uniós támogatással kapcsolatos csalást tudott Polt Péter legfőbb ügyész felsorolni, amiből vádemelés lett. Az OLAF által kezdeményezett eljárások közül jó pár nem ütötte meg a bűncselekmény szintjét, így azok nem is kerültek bíróságra.
