K-Monitor Adatbázis

A Transparency International (TI) 29. alkalommal készítette el a világ országait rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (CPI). A jelentésből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete a tavalyi évben sem javult, sőt: már második éve hazánk az Európai Unió tagállamainak sereghajtója. Diagramjainkon bemutatjuk, hogyan alakultak az egyes országok pontszámai az elmúlt tíz évben, és hogy teljesít Magyarország az idei rangsorban Közép- és Kelet-Európával, valamint a szomszédos országokkal összevetve.

Korrupcióban fuldokló országok is tisztábbnak bizonyultak Magyarországnál a Transparency International listáján. Bulgáriában évek óta nem tudnak stabil kormányt összehozni, emiatt nem megy könnyen a lopás, Romániában néha-néha legalább egy kicsit dolgoznak a hatóságok, a csehek, a lengyelek és a szlovákok pedig minden botrányuk ellenére rég lehagytak minket.

Előkelő helyen szerepel a magyar képviselőcsoport az EP-képviselők kifogásolható ügyeit gyűjtő EP-képviselő Szabálysértési Projekt (MEP Misconduct Project) adatbázisában: a magyar küldöttek több mint felének nevéhez kapcsolódik valamilyen kétes ügy. Ezek elsősorban magyar közpénzekkel kapcsolatosak, ami nem csoda, hiszen a magyar EP-képviselők jelentős része brüsszeli munkáján kívül Magyarországon is fontos politikai funkciókat tölt be.

Az uniós polgárok néhány hónap múlva választják meg az új Európai Parlament képviselőit. Azonban több mint egy évvel azután, hogy több (volt) képviselő is belekeveredett a Katargate néven elhíresült hatalmas vesztegetési botrányba, továbbra is kérdéses, hogy az intézmény mennyire van felkészülve arra, hogy a törvényhozók megszegjék a szabályokat. A Follow the Money és médiapartnerei által végzett vizsgálat szerint alig áll készen. A vizsgálatból kiderül, hogy a jelenlegi uniós törvényhozók közel negyede érintett a hírekbe került botrányokban, vagy egyenesen törvényt sértett – a zaklatási ügyektől kezdve a nagyszabású korrupciós ügyekig. A Follow The Money összeállítása.

Az elmúlt két évben sok, Brüsszelnek tetsző intézkedést hozott a magyar kormány annak érdekében, hogy megkapja a beragadt uniós pénzeket. Ennek ellenére a jogállamiság erősítésére és a korrupció elleni küzdelem érdekében hozott kormányzati lépések nem tűnnek túl hatékonynak a Transparency International legfrissebb tanulmánya szerint.

Minden eddiginél keményebb lesz a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával szemben az Európai Unió, egyúttal a magyar korlátozó szabályok ellen is próbál tenni.

Elkészült a Transparency International korrupcióérzékelési indexe, és az egymást követő második évben is az EU utolsó helyére kerültünk.

Ez már a második év, hogy elsők vagyunk. Javítani nem tudtunk a helyzeten, de a hátrányunk még nagyobb lett.

A Magyarországnak szánt 21,8 milliárd eurónyi, vagyis közel 8300 milliárd forint összegű uniós támogatás zárolásának okairól készített a Magyar Helsinki Bizottság interaktív weboldalt Eltékozolt lehetőségek címmel. Az anyagból kiderül, hogy megannyi feltételnek kellene ahhoz teljesülnie, hogy hazánk megkaphassa ezeket a pénzeket.

Tavaly 225 ügyben tett feljelentést a Nemzeti Védelmi Szolgálat, amely néhány éve már nem csak a rendvédelmi, államigazgatási szektorokban dolgozókat védi és “szűri”, hanem az állami egészségügy állományát is. Az NVSZ által tavaly kezdeményezett nyomozások száma alig valamivel több, mint az azt megelőző évben, és mindössze 4 százaléka érintette a hálapénzt. Az esetek nagy részében megbízhatósági vizsgálatokkal leplezik le a vesztegetést, aminek megvannak a sajátos szabályai.