K-Monitor Adatbázis

Ha egyszer valaki lebukik, nem marad esélye az ismétlésre – mondta Váradi Piroska rendőrezredes a hálapénz-tilalmat is ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztályának vezetője.

A jogállamisági mechanizmus előkészítő lépéseként levelet írt a magyar kormánynak az Európai Bizottság. Komoly vádak szerepelnek a dokumentumban, de a pénzmegvonás még mindig viszonylag távoli fenyegetés, arra a jövő évi választás előtt aligha kerülhet sor.

2021-ben alig van már olyan gazdasági szektor, ami ne lenne többé-kevésbé Fidesz-közeli vállalkozók kezében. Kivétel a média, mert a médiavállalkozásaikat „elajándékozták”.

Azt kérik többek között, hogy a kormány nevezze meg az uniós agrártámogatások tíz legnagyobb magyarországi kedvezményezettjét.

Nem kell megszegni a törvényt, sokkal egyszerűbb átírni – ez az egyik központi tétel, amikor az elmúlt közel 12 év immár önjáróvá vált korrupciós rendszerét figyeljük. Már a kiszervezés és a bebetonozás zajlik, hogy a Fidesznek egy választási vereség se okozzon problémát.

Csalódtak azok az EP-képviselők, akik abban bíztak, hogy az Európai Bizottság elmondja, miért áll a magyar és a lengyel helyreállítási pályázat. Mindkét országnak már régen hozzá kellett volna jutnia az őt megillető pénzhez, a brüsszeli testület azonban az unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében nem adta meg a jóváhagyást. A részleteket azonban nem árulták el.

Huszonkét helyreállítási tervet már elfogadott az Európai Bizottság, és már idén lesznek olyan tagállamok, amelyek lehívhatják a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásait – mondta szerdán az Európai Parlamentben Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztos. Gentiloni elmondta, folyamatosan tárgyalnak a magyar és a lengyel kormánnyal a tervek elfogadásáról, arra viszont az EP-képviselők kérése ellenére sem tért ki, hogy mégis milyen feltételeket szab az Európai Bizottság Varsó és Budapest terveinek elfogadásához. Azt is elmondta, hogy a Bizottság igyekszik betartatni a jogállamiság feltételeit, hiszen meg kell védeniük az EU pénzügyi érdekeit. Azonban vannak aggodalmaik több tagállam esetén is.

Nem titkolhatja a Nemzeti Koncessziós Iroda, milyen számítások alapján jutottak arra, hogy a magyar gyorsforgalmi utak üzemeltetését 35 évre koncesszióba adják magáncégeknek. A bíróság döntése nem jogerős, másodfokon folytatódhat a per.

2016 május végén: az offshore cégek elleni fellépésről vitáztak a magyar képviselők. Míg Dömötör Csaba a kormány offshore-ellenes intézkedéseit taglalta, nyolcezer kilométerrel távolabb, a Brit-Virgin-Szigeteken egy offshore szolgáltatásokra szakosodott cég épp az utolsó simításokat végezte egy befolyásos kormányközeli ügyvéd, Kertész Balázs karibi cégvásárlásával kapcsolatban. Mindez egy újabb, és egyben a valaha volt legnagyobb nemzetközi offshore adatszivárgásból, a Pandora-iratokból derül ki.

Másfél éve tervezték, hogy Magyarországra látogatnak az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának képviselői, a koronavírus-járvány miatt viszont elhalasztották az utat. Azóta egyáltalán nem javult az uniós értékek helyzete itthon, sőt, a képviselők a Pegasus-ügy miatt tovább folytatják a vizsgálatukat. Kormánytagokkal, civilekkel, bírókkal és újságírókkal is beszélgettek látogatásukon az EP tagjai – de volt olyan médiaszereplő, aki inkább kiröhögte és otthagyta őket. Nem kaptunk érdemi biztosítékot arra, hogy Magyarországon átlátható módon költenék el az uniós forrásokat – erről beszélt az Európai Parlament LIBE-bizottságának magyarországi látogatása kapcsán Gwendoline Delbos-Corfield, az EP-delegáció vezetője.