K-Monitor Adatbázis

Shabtai Michaeli üzletfelei közé tartozik a szintén grúz Irakli Rekhviashvili, aki korábban 12 éven át Soros alapítványánál dolgozott.

A hvg.hu és a Transparency International Magyarország másodfokon megnyerte azt az adatigénylési pert, amely arra irányult: adják ki a Budapest–Belgrád vasút 5 millió forint feletti szerződéseit. Az állami cég Szijjártó Péter döntésére hivatkozva titkolta volna az adatokat, sikertelenül. Az adatokat 15 napon belül kell elküldeniük, ha nem, akkor az ügy a Kúrián folytatódhat.

A Parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke, Stummer János volt a Partizán Spartacus című műsorának a vendége, és a Pegasus üggyel kapcsolatban megerősítette, hogy egy élő keretszerződésről van szó, aminek a mellékleteit nem látta. Stummer azóta mer bátrabban beszélni az ügyről, miután a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke, Kósa Lajos csütörtökön elismerte, hogy a kormány vásárolt a kémszoftverből.

Három és fél hónapon át próbálta az Orbán-kormány előbb letagadni, majd agyonhallgatni, hogy az államnak köze lenne a Pegasus-ügyhöz. Ez egészen addig működött is, amíg november 4-én délután Kósa Lajos az RTL Klubnak beismerte, hogy Magyarország megvásárolta és használja is az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét. Összefoglaljuk, hogy jutott a kormányzat a tagadástól a beismerésig.

A 2017-es, több százmilliós rablás elkövetői utáni nyomozás több mint 4 és fél éve folyik, de gyanúsított még mindig nincs – derült ki a belügyminiszter és a legfőbb ügyész közléséből.

Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették az okostelefonokat feltörő Pegasus kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott adatbázisból, amelyben a kiberfegyvert kifejlesztő izraeli NSO nevű cég egyes külföldi felhasználói által kiválasztott célpontok szerepelnek. A főigazgató-helyettes feltűnése a célpontok között több szempontból is figyelemre méltó. A Pegasust kifejlesztő cég kifejezetten azzal reklámozza a szolgáltatását, hogy „az NSO olyan technológiákat teremt, amelyek segítenek a kormányzati szerveknek megelőzni és felderíteni a terrorizmust és a bűnözést”. Csakhogy Bodnár Zsolt évtizedes rendőrkarrierje során maga is éppen a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni fellépést vezette különböző hatóságoknál – 2010-ig a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), 2010–2018 között pedig a TEK második embereként.

Veszélyhelyzeti járványhitelt kap Magyarország 17 kórház felújítására egy fejlődő ázsiai országokra fókuszáló beruházási banktól. A hitel egy része valójában visszamenőleges eszközbeszerzéseket finanszíroz – például lélegeztetőgépekét, amelyek garmadával állnak raktárban. Az ország azért juthat finanszírozáshoz, mert az egészségügy pocsék, a lakosság pedig csapnivaló egészségi állapotban van. A kórházfelújításokat a kormány már 2020 közepén bejelentette, de uniós vagy saját forrásból akarták megcsinálni.

Jól felépített stratégia mentén egy Ganz-gyár tulajdonosa lett az OTP Banktól Mészáros Lőrinchez pártolt bankár, Barna Zsolt. A nemzeti iparfejlesztés ürügyén sorra születnek az állami hátszéllel, állami megbízásokon hízó kormányközeli vállalatok.

183 millió eurónyi, vagyis 64 milliárd forintnyi ún. kedvező finanszírozáshoz jut Magyarország az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal történő megállapodás eredményeként, közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a hírt a Facebookján, miközben egyszer sem ejtette ki száján a hitel szót. (...) A videóban arra nem tértek ki, mit jelent pontosan a kedvezőbb kamatozás, bár a kormánynak úgy alapvetően nem igazán okoz problémát az adósságképzés mostanában.

Egyetlen szóval sem említette a külügyminisztérium a zárszámadásban a tavalyi botrányos és túlórázott lélegeztetőgép-beszerzést, mintha az meg sem történt volna. Nem tudni mire költött tavaly a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 517 milliárd forintot, a tárca 113 oldalas költségvetési beszámolójából ez nem derül ki. Ez azért különös, mert tavaly a külügy munkatársai több száz milliárd forint értékben vettek túlárazott és sokszor használatlan (non-invazív), illetve szükségtelen lélegeztetőgépeket. A hírek szerint mintegy 20 ezer darabot szedtek össze végül a kormány portyázói, miközben ennek tizedét képes ellátni kiszolgáló személyzettel a magyar egészségügy. A kormány és a külügy az elmúlt egy-másfél évben kitartóan hallgatott a kínos részletekről, azzal hárították el az érdeklődőket, hogy a pénz nem számít, ha emberéletről van szó.