729 ezer tonna gabonát importált Magyarország 2023-ban Ukrajnából az uniós statisztika szerint, ez jóval kevesebb, mint az 1,295 millió tonnás 2022-es adat. Ugyan a kormány szerint 2023 áprilisa óta tilos az import, mégis jött gabona. A NÉBIH az Átlátszó adatkérésére azt is közölte, vetőmagok közül a magyarországi előállításúban is találtak GMO-t. Ezt nem verték nagy dobra, csak az ukrán találatot. Az importtilalommal kapcsolatos NÉBIH magyarázatot pedig az Eurostat cáfolta az Átlátszónak, a KSH hallgat.
Egyre több titkot gyárt a kormány: a 2022-es 24-gyel szemben tavaly már 28 olyan kormányhatározat született, amelyet azonnal titkosítottak. Így a kormány tagjain és egy nagyon szűk körön kívül ezekről jó eséllyel évtizedekig nem fogunk tudni. Senki, semmit.
„Egyetértettünk abban, hogy a hatóságnak a mostaniaknál erősebb (nyomozati) jogkörökkel kellene rendelkeznie az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos rendszerszintű visszaélések könnyebb felderítése és megakadályozása érdekében. A jövőben az együttműködést konkrét ügyek mentén, a rendelkezésemre álló információk átadásával folytatjuk” – írta ki a Facebookra Magyar Péter, Varga Judit exminiszter exférje szerda este, miután találkozott Bíró Ferenccel, az Integritás Hatóság elnökével. Ezenkívül megköszönte Bírónak a konstruktív egyeztetést.
Egy, az Európai Központi Bank által legalábbis finomításra szoruló módosítással a jegybank fideszes felügyelőbizottsága a mostaninál nagyobb beleszólást kapna a jegybank működésébe. És ellenőrzési jogkört a Pallas Athéné alapítvány és cégcsoportja fölött. A központi bank megdorgálta a Pénzügyminisztériumot: a jegybanknál vezetett devizaszámláról még az előtt illett volna velük konzultálni, hogy törvénybe írják.
Hosszú a lista, csaknem 400 tételből áll. Minisztériumok, börtönök, sportlétesítmények, MVM, távhőszolgáltatók, vízközművek, iskolák, kórházak, titkosszolgálatok, a Hungaroring, dologi kiadások, személyi juttatások – mind olyan szervezetek és célok, amelyekre felmérésünk szerint 2022 ősze óta több ezer milliárd forintot költött az Orbán-kormány a rezsivédelmi alap pénzeiből.
Varga Judit ex-miniszter volt férjének kifakadása ugyan ráirányította a figyelmet a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Balásy Gyula által tulajdonolt cégek együttműködésére, de ez sem zavarta az érintett szereplőket abban, hogy egy újabb, 1 évre szóló (és kétszer meghosszabbítható), ismeretlen összegű keretszerződést írjanak alá rendezvényszervezésre. Újabb 12 hónapig tehát senki más nem tud pályázni az eseti megbízásokra – akkor sem, ha olcsóbban tudnák elvégezni az adott feladatot, mint a Balásy-cégek.
A korrupció gyanúján túl tisztázásra vár, hogy először miért pont 14 Gripent lízingeltünk, amikor a beszerzést előkészítő HM-előterjesztésben világosan az szerepel, hogy az ország légterének védelmét 20-24 géppel lehetne biztosítani. Ezt a számot a ma bejelentett négy további Gripennel sem érjük el.
A reformátusoknak összesen 57 ingatlant adott át az állam 2010 májusa óta, közülük 49-et azután, hogy a volt emberierőforrás-minisztert megválasztották.
Ma már nem várható el a közmédiától, hogy minden ellentétes álláspontot részletesen bemutasson, hiszen más forrásokból is értesülni lehet a hírekről és a véleményekről – legalábbis a Médiatanács szerint. A köztévé műsoraira ennek ellenére minden adófizető egyformán áldoz, hiszen az MTVA idén 142 milliárd forint közpénzből működhet. Most ebből költenek el negyedmilliárdot arra, hogy megtudják, a lakosság hogyan fogyasztja a tartalmaikat.
Önkormányzatok, cégek és egyéb szervezetek között bukkant fel egy titokzatos „gyuszika” nevű pályázó egy, a Magyar Államkincstár oldalán közzétett táblázatban. Az adatsor az államtól igényelt és kiutalt támogatásokat tartalmazta, amely szerint „gyuszikának” 1 milliárd forintot ítéltek oda. A Nemzeti Választási Iroda azonban ezt cáfolta, mondván, a támogatói adatsor fiktív, és a tesztelést követően maradt véletlenül a rendszerben. A Magyar Államkincstár pedig nem ellenőrizte a táblázat valóságtartalmát, arra ugyanis elmondásuk szerint nem jogosultak.