K-Monitor Adatbázis

„Számomra Zugló az első! Legyen szó Zugló építéséről, zöld jellegének erősítéséről, a közbiztonság javításáról vagy az egészségügyi rendszerünk fejlesztéséről, egyetlen dolog biztos: közösen fogunk dolgozni Zugló jövőjén. Arra kérem most Önöket, hogy támogassanak aláírásukkal a közelgő önkormányzati választásokon, hogy folytatni tudjuk a közös munkát Zuglóért” – írja Horváth Csaba zuglói polgármester abban a facebookos hirdetésben, amelyet a Meta adatbázisa szerint a zuglói önkormányzat finanszírozott.

Jelentős összegeket költ el a Megafon központ a kegyelmi botrány és Magyar Péter színre lépése óta: nemrég írtuk, hogy a havi költési számlájuk 143 millió forint volt – és ez most csak még tovább emelkedett. Az aktuális adatok szerint ugyanis március 21. és április 19. között összesen 199 403 631 forintot költöttek a Megafon-influenszerek hirdetéseire, szám szerint 348 darabra.

Polt Péter legfőbb ügyész feljelentéskért értékelte a DK-s Vadai Ágnes országgyűlési képviselő kérdését, amely arra vonatkozott, történt-e jogsértés Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság egyik friss tenderének kiírása és lebonyolítása során. Az érintett közbeszerzési eljárásról lapunk írta meg pár hete, hogy már a felhívás közzétételekor meg lehetett jósolni, ki fogja elnyerni a tendert. Ez pedig felveti annak gyanúját, hogy kiírás több okból is versenykorlátozó lehetett.

A BLA nem egy mezei alapítvány, 2021 tavaszán úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősítették. Egyúttal jelentős ingatlanvagyont is kapott a magyar államtól, fő szponzora pedig a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda.

A miniszterelnök fia startupként tekint a csádi misszióhoz hasonló vállalkozásokra, és őszintén hisz benne, hogy a távoli országokban kínálkozó, olykor szokatlan, máskor kockázatos lehetőségek kihasználásával növelni tudja Magyarország befolyását, tekintélyét és természetesen a bevételeit is.

Az Integritás Hatóság (IH) nem tudja ellátni a feladatát, amiért létrehozták, vagyis hogy feltárja, megelőzze és kivizsgálja az uniós pénzügyi támogatások szabálytalan felhasználását – mondta Biró Ferenc csütörtökön Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján, amelyen bemutatta az intézmény éves jelentését.

Tavaly nyáron indítottuk közbeszerzés-figyelő cikksorozatunkat, amelyben egy akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó segítségével már a kiírásnál megpróbáljuk elcsípni és bemutatni az irányítottnak vagy egyenesen versenykorlátozónak látszó tendereket. Előzetes számításaink azóta többször is beváltak: vagy az általunk megtippelt cég nyert, vagy alig akadt jelentkező, vagy az eljárás eredménytelen lett. Most három újabb esetet mutatunk be, amelyeknél egyértelműek voltak a red flagek, és ismét igazunk lett. Az egyikben a Fidesz kedvenc őrző-védő cége, a Valton is felbukkan, amely maximális pontszámot kapott az értékelésnél, mégsem nyerte el a tendert.

A Nagyvárad tér szomszédságában működő Nemzeti Közszolgálati Egyetem ezúttal egy 7 szintes épületegyüttessel bővül, amelynek két részét egy üveghíd köti majd össze. A közel 25 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanban a Katasztrófavédelmi és a Nemzetbiztonsági Intézet kap majd helyet, mellette pedig készül egy 7 ezer négyzetméteres „Exclusive kert” is cserjékkel, virágokkal, díszmedencével és egy szoborral. A kivitelezőt tárgyalásos eljárásban kereste az egyetem, és végül két ajánlattevőből a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV nyerte el a megbízást.

Két év alatt 1,1 milliárd forintot költhet kommunikációs tevékenységekre az Integritás Hatóság. A hirdetménnyel induló, tárgyalásos közbeszerzési eljárás nyerteseinek nemcsak kedvező árat kell megajánlaniuk, de olyan szakmai ajánlatot is le kell tenniük az asztalra, amellyel bizonyítani tudják, hogy cégük képes az „Integritás Hatóság kommunikációs igényeihez igazodó, minőségi szolgáltatást nyújtására”. Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint ennek elbírálása során felmerülhet a szubjektív értékelés veszélye.

2019 áprilisában az online hirdetési biznisz két legnagyobb szereplője, a Facebook és a Google, létrehozott egy-egy nyilvános adatbázist, amiben a felületeiken megjelenő politikai-közéleti hirdetésekről közöl adatokat. Például azt, hogy ki és mennyit fizetett ezekért, és milyen elérést kapott cserébe. A példamutató átláthatóság persze nem csak úgy spontán jött a két óriáscégnek: ekkor már évek óta jelentős nyomás alatt álltak, hogy transzparensebbek legyenek a politikai hirdetésekkel. Olyan vádak is felmerültek, hogy ezekkel a választások külső manipulációjának adnak teret jó pénzért.