Március közepén az ATV Egyenes beszéd című műsorában reagáltatták a külügyminisztert az Átlátszó által felfedezett holland magángép 264 millió forintos bérlése kapcsán. A miniszter többek között azt mondta, hogy számára a helikopter- és a repülőgéphasználat technikai kérdés: neki megmondják, hogy mire kell felszállnia ahhoz, hogy a megfelelő helyre időben odaérjen. Az állami vezetők – köztük a miniszterek – hivatalos célú utazásait is szabályozó kormányrendelet azonban csak akkor enged eltérést a minisztereknek járó „első osztálynak megfelelő árú repülőjegy” vásárlásától, ha azt a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője engedélyezi. A Külgazdasági és Külügyminisztérium esetén pedig ez a vezető Szijjártó Péter, vagyis ő saját magának engedélyezheti a luxusrepülők bérlését az útjaihoz.
2022 végén a kormány 970 millió forintnyi EU-s támogatást adott a „Mézfeldolgozó fejlesztése a Fulmer GmbH dunavarsányi üzemében” című projektre, azt azonban nem hozták nyilvánosságra a kormányzati honlapon, hogy pontosan milyen beruházásra adták a cégnek az uniós pénzt. Közadatigénylésben kértük ki az Államkincstártól a támogatás iratait, de azt válaszolták, hogy nem adják ki őket, mert „nem nyilvános támogatási adatnak minősülnek”. Ezzel nem értünk egyet, hiszen közpénzről van szó, ezért a bírósághoz fordulunk.
„Ön szerint ez valós vagy színlelt közbeszerzés?” – kérdezte Vadai Ágnes parlamenti képviselő Polt Pétertől, miután megírtuk, hogy Mészáros Lőrinc egyik cége elnyerte azt a tendert, amit Mészáros Lőrinc másik cége írt ki. A legfőbb ügyész feljelentésként értékelte a DK-s politikus kérdését, és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodához továbbította azt.
Egy április 2-ai törvénytervezet szerint a magyar állam kisajátítana 10 józsefvárosi ingatlant, mindezt úgy, hogy a tervről a Józsefvárosi Önkormányzatot nem is tájékoztatták. Ez áll abban a közleményben, melyet a kerület juttatott el a lapunkhoz. A Diószegi Sámuel utcában álló ingatlanok helyén a tervek szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárképző épülete állna majd, a törvényjavaslat szövege szerint: „köznevelési valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára”.
Tíz ingatlant, köztük egy iskolaépületet és lakóházat venne át a magyar állam a Józsefvárosi Önkormányzattól a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, az ingatlanok a jövő szeptemberben induló új tanárképzésnek adnának otthont.
Az elsősorban nyugdíjasokra specializálódott, közérzetjavító, állapotfelmérést hirdető cégek egyik korábbi vezetője, Ökrösi Levente egy olyan zuglói civil szervezet nevében koszorúzott október 23-án, amely évről évre sorra nyeri a Városi Civil Alap pályázatait. Az egyesület hátterében jelenlegi és korábban aktív kormánypárti politikusokat vagy Fideszhez egyéb úton kötődő szereplőket is találni. A kormánypárti kapcsolatok Ökrösi esetében is figyelemreméltóak, olyannyira, hogy az Átlátszó több forrásból úgy értesült: sokáig szó volt arról, hogy fideszes színekben indulhat a 2024-es önkormányzati választáson a 14. kerületben. Borbély Ádám, a Fidesz zuglói választókerületi elnöke a cikksorozatunk megjelenése után cáfolta ezeket az értesüléseinket.
Csaknem két hete derült ki, hogy magyarok is részei lehettek annak a Moszkvából finanszírozott propagandahálózatnak, amelyet a cseh titkosszolgálat leplezett le. Az oroszpárti narratívát főként a prágai székhelyű Voice of Europe hírportálon keresztül terjesztették, de egy Budapestről szerkesztett weboldal, a Visegrád Post is a titkosszolgálatok látóterébe került. Múlt heti cikkünkben említettük, hogy a Visegrád Post sikerrel pályázott Kásler Miklósnál (bár nyilván a miniszter nem tudta, kit támogat), most pedig megszereztük a pályázatot is. Ahogy egy érdekes beszélgetés nyomát is megtaláltuk.
Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, amely üzleti titokra hivatkozva nem akarta kiadni a Penta Általános Építőipari Kft. és VIANOVA 87 Közmű és Útépítő Zrt. párosának nyertes árlistáját. Pedig ebből lehetne valamilyen szinten megállapítani, hogy a cégek a piaci árnak megfelelően vagy éppen túlárazottan végzik-e az útkarbantartási munkákat Zuglóban egy 800 millió forintos keretmegállapodás részeként. A bíróság nem fogadta el a két társaság védekezését, hogy az adatok kiadása aránytalan sérelmet okozna számukra.
Amióta Magyar Péter, a Diákhitel Központ volt vezetője túlárazott szerződésekről beszélt egy interjúban, kiemelt figyelem övezi az érintett állami kommunikációs és rendezvényszervezési tendereket. Ezek állandó nyertesei a milliárdos Balásy Gyula cégei, amelyek most közös közleményt adtak ki a róluk megjelent cikkek kapcsán. Ebben többek között az áll, hogy jogi útra terelik az ügyet. Lapunk is többször írt a cégcsoport gyanús győzelmeiről, illetve mi is peres úton próbáljuk megszerezni az általuk kötött szerződések árlistáit. Ezek igazolhatnák vagy cáfolhatnák ugyanis a túlárazásokat. A Balásy-cégeket megbízásokkal ellátó Nemzeti Kommunikációs Hivatalt pedig, amely jogsértő módon nem tölti fel a szerződések mellékleteit az EKR-be, a Közbeszerzési Hatóságnál panaszoltuk be.
Évek óta nincs mérlege, egy ideje vezetése sem, sőt a Magyar Nemzeti Bank már a tőzsdei kibocsátólistáról is törölte azt az OTT-One Nyrt.-t, ami pár éve még sok milliárd forintért vehetett részt a lélegeztetőgép-beszerzésekben. A történetben az a legfurcsább, hogy a többféle MNB-bírság ellenére a mai napig nem tudjuk igazán, hogy pontosan mi okozta a társaság döbbenetes lejtmenetét, amin rengeteg kisbefektető bukott nagyot.