K-Monitor Adatbázis

De meggondolta magát, mert szerinte az újságírók rosszindulata miatt azoknak az EP-képviselőknek van igazuk, akik nem válaszolnak az ilyen témájú kérdésekre.

Az Európai Parlament (EP) minden képviselője havi 4.342 eurót kap általános költségtérítésként, főleg azért, hogy irodát tarthasson fent hazájában. Az összeurópai MEPs Project keretében az Átlátszó újságírói is megkérdezték minden magyar EP-képviselőtől, hogy bérelnek-e irodát a havi közel 1.3 millió forintos keret terhére. A 21 magyar képviselő közül 14 egyáltalán nem válaszolt a kérdésünkre: a Fidesz 12 képviselője, valamint Kovács Béla, Morvai Krisztina és Szanyi Tibor (Szanyi utólag pótolta – a szerk.). Az EP Elnöksége az európai szinten feltárt visszaélésekre reagálva bejelentette: még az idei évben szigorítani akarnak a szabályozáson.

Többéves tétlenség után lassan elfogy az uniós szervek türelme az EP-képviselők pénzügyi visszaélései – hamis számlákkal, alkalmazottakkal lehívott támogatások, pártjaik illegális finanszírozása – miatt. Az elmúlt években számos szabályon szigorítottak, miközben az OLAF és egy nemzetközi újságírócsoport is kutakodni kezdett. A vizsgálatokban több tucat személy, köztük magyar képviselők és az Európai Néppárt frakcióvezetője is képbe került. A fellépést ugyanakkor nehezíti, hogy a képviselők hétszer is a saját átvilágításuk ellen szavaztak.

Elkészült az Átlátszó EU-térképének frissítése, az eszköz a Széchenyi 2020-program 2015 és 2017 közötti kifizetéseit mutatja be településekre lebontva, és a program lejártáig hetente frissül majd a frissen közzétett adatokkal. Böngéssz az adatok között, keress rá a lakóhelyedre, nézd meg, ki és mire kapott uniós támogatást, és ha valami gyanús dolgot észlelnél, jelezd nekünk, mi utánanézünk.

Amíg az uniós források felhasználásával a nemzeti hatóságok szerint nincs nagy baj, az EU csalásellenes hivatala, az OLAF nem így látja. Magyarul: nálunk a legkevésbé hatékony a hazai ellenőrzés, miközben a korrupcióban az élen állunk.

Tavaly április 11-én jelentette be a Közbeszerzési Hatóság, hogy különböző gyanúokok miatt vagy fél tucat ügyben büntetőfeljelentést tett az illetékeseknél. Néhány nap múlva konkrétan meg is nevezték az M4-es autópálya-projektet, ahol súlyos visszaéléseket és offshore-cégeket találtak. Közel egy évünkbe telt, mire megszereztük a Közbeszerzési Hatóságból a feljelentésre vonatkozó adatokat. Ezekből az látszik, hogy a Hatóság blöffölt: az Európai Bizottság által megfogalmazott kartellgyanú ellenére a 100 milliárdos projektben valójában nem találtak semmit.

Messze megelőzünk mindenkit az uniós pályázatok gyors kiírásában és a források időarányos lekötésében. A rohamtempó erőltetése helyett azonban inkább a támogatások felhasználásának hatékonyabbá tételére és a korrupciós elemek megszüntetésére kellene törekedni.

Újraírja a kormány a pénzmosás elleni fellépésről szóló törvényt, amit uniós jogharmonizációval magyaráznak, holott az előterjesztésből kiderül, hogy több nemzetközi pénzmosás elleni szervezet is elégedetlen a magyar viszonyokkal: az OECD pénzmosás elleni szervezete, a FATH megfigyelés alá vonta Magyarországot, de az Európa Tanács szakértői bizottsága, a Moneyval jelentése után.

Felcsút polgármesterének adatközlése szerint 2016-ban 23 779 jegyet adtak el a Vál-völgyi kisvonatra, több csoport pedig ingyenesen utazhatott.

Az Európai Bizottsághoz fordul a Demokratikus Koalíció a taópénzek rendszere miatt.