K-Monitor Adatbázis

Tavaly ősszel közérdekű bejelentést tettünk, miután több száz közbeszerzés vizsgálata során ismerős mintázatokat és rendszerszintű korrupcióra utaló jeleket fedeztünk fel egy hajdúböszörményi céggel, a Tömb 2002 Kft.-vel kapcsolatban. A Közbeszerzési Hatóság a napokban tájékoztatott minket arról, hogy minden általunk bemutatott esetet kivizsgáltak, és több mint 10 esetben jogorvoslati eljárást kezdeményeztek a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Amennyiben a feltételezéseink helyesek, az érintett tenderek kapcsán nemcsak bírságra számíthatnak az eljárások résztvevői, de akár kizárásra is sor kerülhet.

Szokatlanul kemény, de egyáltalán nem szokatlan tartalmú gazdaságpolitikusi összecsapás bontakozott ki Magyarországon az elmúlt héten. Azért nem szokatlan, mert Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke és korábbi alelnöke, Nagy Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetője között régóta nagyon erős az ellentét.

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt a mai napon, több helyszínen eljárási cselekményeket foganatosított és négy személy őrizetét rendelte el – olvasható a szervezet szerda esti közleményében. A Magyar Hang további kérdésére azt a tájékoztatást adták, hogy a 2021. évben történtek az említett bűncselekmények, ám több részletet egyelőre nem kívántak megosztani. Információink szerint az önkormányzatnál valóban kint járt az ügyészség szerdán.

Dúsgazdag üzletemberek tucatjai alakítottak vagyonkezelő alapítványokat az elmúlt hónapokban, akik szoros kapcsolatban állnak az Orbán-rendszerrel. A trendi alapítványi megoldás a bizalmi vagyonkezelőknél is jobban védi a magánszférát.

Felgyorsulhattak az események Rákosrendezőn, mert hirtelen nagyon sürgőssé vált a mini-Dubaj területének kiürítése. Nagyon sok bérlőnek olyan rövid határidővel mondta fel a MÁV a szerződését, ami a vállalkozásuk működését is ellehetetleníti.

Sorra jelent be vizsgálatokat a tavaly létrehozott Integritás Hatóság, ám az Európai Számvevőszék attól tart, Magyarország látszatintézkedésekkel pipálná ki a jogállamisági elvárások teljesítését.

729 ezer tonna gabonát importált Magyarország 2023-ban Ukrajnából az uniós statisztika szerint, ez jóval kevesebb, mint az 1,295 millió tonnás 2022-es adat. Ugyan a kormány szerint 2023 áprilisa óta tilos az import, mégis jött gabona. A NÉBIH az Átlátszó adatkérésére azt is közölte, vetőmagok közül a magyarországi előállításúban is találtak GMO-t. Ezt nem verték nagy dobra, csak az ukrán találatot. Az importtilalommal kapcsolatos NÉBIH magyarázatot pedig az Eurostat cáfolta az Átlátszónak, a KSH hallgat.

Egyre több titkot gyárt a kormány: a 2022-es 24-gyel szemben tavaly már 28 olyan kormányhatározat született, amelyet azonnal titkosítottak. Így a kormány tagjain és egy nagyon szűk körön kívül ezekről jó eséllyel évtizedekig nem fogunk tudni. Senki, semmit.

„Egyetértettünk abban, hogy a hatóságnak a mostaniaknál erősebb (nyomozati) jogkörökkel kellene rendelkeznie az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos rendszerszintű visszaélések könnyebb felderítése és megakadályozása érdekében. A jövőben az együttműködést konkrét ügyek mentén, a rendelkezésemre álló információk átadásával folytatjuk” – írta ki a Facebookra Magyar Péter, Varga Judit exminiszter exférje szerda este, miután találkozott Bíró Ferenccel, az Integritás Hatóság elnökével. Ezenkívül megköszönte Bírónak a konstruktív egyeztetést.

Egy, az Európai Központi Bank által legalábbis finomításra szoruló módosítással a jegybank fideszes felügyelőbizottsága a mostaninál nagyobb beleszólást kapna a jegybank működésébe. És ellenőrzési jogkört a Pallas Athéné alapítvány és cégcsoportja fölött. A központi bank megdorgálta a Pénzügyminisztériumot: a jegybanknál vezetett devizaszámláról még az előtt illett volna velük konzultálni, hogy törvénybe írják.