2019 áprilisában az online hirdetési biznisz két legnagyobb szereplője, a Facebook és a Google, létrehozott egy-egy nyilvános adatbázist, amiben a felületeiken megjelenő politikai-közéleti hirdetésekről közöl adatokat. Például azt, hogy ki és mennyit fizetett ezekért, és milyen elérést kapott cserébe. A példamutató átláthatóság persze nem csak úgy spontán jött a két óriáscégnek: ekkor már évek óta jelentős nyomás alatt álltak, hogy transzparensebbek legyenek a politikai hirdetésekkel. Olyan vádak is felmerültek, hogy ezekkel a választások külső manipulációjának adnak teret jó pénzért.
Jogellenesen titkolóztak arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai kiknek adnak pénzt, mondta ki ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi ítélet 2015 óta, kilenc éve húzódó ügyet zár le: Zöldi Blanka, a Lakmusz.hu főszerkesztője akkor még a Direkt36 munkatársaként próbált közérdekű adatigényléssel hozzáférni a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak költéseiről szóló információkhoz.
A Józsefvárosban tervezett állami kisajátítások ügyében tartott sajtótájékoztatót Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, korábbi józsefvárosi polgármester kedden. Kocsis szerint azért szerveztek sajtótájékoztatót, mert „tiszta vizet akarnak önteni a pohárba”, hogy megnyugtassák a lakókat. Hozzátette, Pikó András józsefvárosi polgármester félreérti a törvényjavaslatot, és azzal riogatja a családokat, hogy utcára fognak kerülni. Furcsának nevezte, hogy a polgármester szerdára tüntetést szervezett. Kocsis szerint érthetetlen, hogy miért országosan hirdetik a megmozdulást, holott ez egy helyi ügy. Arra kérte a nem józsefvárosiakat és a külföldieket, hogy maradjanak távol a tüntetéstől.
Kilenc évvel a per megindítása után kimondta a bíróság, jogellenesen próbálták eltitkolni, kik kaptak pénzt az MNB alapítványaitól.
Egy több mint 9 milliárd forintos komplex bérlakás-felújítási és városrehabilitációs program mehet a levesbe azzal, hogy az állam józsefvárosi ingatlanokat sajátítana ki. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Csák János kulturális miniszter által jegyzett salátatörvény értelmében ezekben az ingatlanokban kapna helyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2025-ben induló új tanárképzése.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda bírálhatja el, történt-e bűncselekmény a határon túli fociakadémiáknak juttatott állami pénzek kapcsán.
Március közepén az ATV Egyenes beszéd című műsorában reagáltatták a külügyminisztert az Átlátszó által felfedezett holland magángép 264 millió forintos bérlése kapcsán. A miniszter többek között azt mondta, hogy számára a helikopter- és a repülőgéphasználat technikai kérdés: neki megmondják, hogy mire kell felszállnia ahhoz, hogy a megfelelő helyre időben odaérjen. Az állami vezetők – köztük a miniszterek – hivatalos célú utazásait is szabályozó kormányrendelet azonban csak akkor enged eltérést a minisztereknek járó „első osztálynak megfelelő árú repülőjegy” vásárlásától, ha azt a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője engedélyezi. A Külgazdasági és Külügyminisztérium esetén pedig ez a vezető Szijjártó Péter, vagyis ő saját magának engedélyezheti a luxusrepülők bérlését az útjaihoz.
2022 végén a kormány 970 millió forintnyi EU-s támogatást adott a „Mézfeldolgozó fejlesztése a Fulmer GmbH dunavarsányi üzemében” című projektre, azt azonban nem hozták nyilvánosságra a kormányzati honlapon, hogy pontosan milyen beruházásra adták a cégnek az uniós pénzt. Közadatigénylésben kértük ki az Államkincstártól a támogatás iratait, de azt válaszolták, hogy nem adják ki őket, mert „nem nyilvános támogatási adatnak minősülnek”. Ezzel nem értünk egyet, hiszen közpénzről van szó, ezért a bírósághoz fordulunk.
„Ön szerint ez valós vagy színlelt közbeszerzés?” – kérdezte Vadai Ágnes parlamenti képviselő Polt Pétertől, miután megírtuk, hogy Mészáros Lőrinc egyik cége elnyerte azt a tendert, amit Mészáros Lőrinc másik cége írt ki. A legfőbb ügyész feljelentésként értékelte a DK-s politikus kérdését, és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodához továbbította azt.