K-Monitor Adatbázis

Tavaly szeptemberben az állami tulajdonú MVM Zrt. egyik leányvállalata eladta a 2016 óta nem működő oroszlányi erőművet. A vevő a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft., amelyek mögött a francia energiaóriás Veolia mellett egy máltai offshore cég és Habony Árpád barátjának testvére is felbukkan. A vételárat nem közölték, ezért először adatigénylésben kértük ki, ám a vevők (!) érdekeire hivatkozva nem adta ki az állami vállalat. Ezután pert indítottunk, hogy megtudjuk az összeget, de a Tatabányai Járásbíróság úgy ítélte meg, hogy a vételár nyilvánosságra hozása az MVM-cég, valamint az erőművet felújítani és újra üzembe helyezni kívánó vevők üzleti érdekeit, s ezáltal hazánk energiaellátását is veszélyeztetné.

Három forintból kettő kormányközeli cégeket gazdagíthatott az első félévben az állami vállalat szerződéslistája szerint, amelyhez nem volt könnyű hozzájutni.

Titkos nyilvántartásokra bukkantunk, ahol akár hónapokig is várakozhatnak a betegek, mielőtt felkerülnének a hivatalos kórházi várólistára. A jelenségről három, az ország különböző részein élő érintett számolt be az Átlátszónak, akik kitöltötték a kérdőíves felmérésünket. A betegek egy része elmondásuk szerint sokáig azt sem tudja, hogy nem a hivatalos listára iratkozott fel. „Szinte mindenkinek van egy másik várólistája” – erősítette meg lapunknak egy egészségügyben dolgozó szakember. Miközben milliárdokat költött a kormány a várólisták hosszának lefaragására, a Magyar Orvosi Kamara szerint ezek az intézkedések csak tűzoltásra elegendőek – a várakozási időket többek között betegirányítással kellene kiegyenlíteni.

Kell-e koronavírus oltás, kell-e maszkot hordani a buszon, koronavírussal kapcsolatos kérdésekben ki tud segíteni – többek között ezeket kérdeztük a kormány által közel 400 millió forintból kifejlesztett chatrobottól. Ez az egyike azoknak a megrendeléseknek, amiket közbeszerzés nélkül intéztek a koronavírusra hivatkozva. A megrendelő a Belügyminisztérium volt, a kivitelezésben pedig több cég is részt vett.

A Magyar Nemzeti Bank ingatlanos leányvállalata 2020-ban kezdett műalkotásokat vásárolni. Rövid idő alatt sok pénzért rengeteg képet vettek: 2021 április végéig nettó 3,8 milliárd forint közpénzt költöttek el 730 festményre. Adatigénylésünkre válaszolva közölték, hogy azóta, idén április végéig további 546 alkotást vásároltak nettó 1,2 milliárd forintért, így már összesen 5 milliárdnál jár a „kortárs művészeti gyűjtemény” ára.

Több mint hét hónapja hiába próbáljuk megtudni az illetékes szervektől, milyen gyakran fordult elő hulladéktűz az elmúlt években Magyarországon. A Katasztrófavédelem több elutasító válaszában is azt közölte, hogy nem végeznek ilyen adatgyűjtést. Olvasónk és egy technológiai megoldás segítségével azonban végül megszereztük az adatokat egy publikus, online, ámde kereshetetlen adatbázisból – amelyet a Katasztrófavédelem működtet. Az így legyűjtött adatok szerint az elmúlt hat évben 350-szer gyulladtak meg hulladéklerakók, -tárolók, hulladékkezelő telepek, hulladékfeldolgozó üzemek és illegális szemétlerakatok Magyarországon. Az elmúlt héten is égett két hulladéklerakó. A hulladékok égésekor a levegőbe kerülő nagy mennyiségű káros anyag akár több mint száz kilométeres távolságban is szennyezi a környezetet és a lakosság egészségét a kutatások szerint. Adatvizualizáción mutatjuk a tüzeket.

Senki nem láthatja, hogyan sikerült Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét megalkotnia a Mol-nak, de a hatásaival mindenki találkozni fog.

Az ma már nem igazán kérdés, hogy ki nyeri el a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által lefolytatott egyes közbeszerzéseket, legfeljebb az, hogy pontosan mire mennyit költenek az egyes szervezetek. A hivatal első negyedéves tájékoztatójából többek között kiderült, hogy a Puskás Arénában megrendezésre kerülő foci Európa-liga döntő rendezvényszervezési feladatai 392 millióra rúgnak. A kormánykedvenc Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) pedig 2,4 milliárdot költ rendezvényekre. A kivitelezői feladatokat minden esetben Balásy Gyula cégei kapták.

Január óta legalább 28 katonai szállítógép haladt át a magyar légtéren Rzeszówba, az ukrajnai fegyverszállítás logisztikai központjába tartva. Amerikai és kanadai gépek Budapestről és Pápáról is vittek szállítmányt az ukrán határhoz közeli városba. Május 9-én ismét a győri reptéren álltak meg az ukrán határőrszolgálat helikopterei – most jobban próbálták titkolni az szállítást, de ezúttal sem sikerült teljesen észrevétlennek maradni.

„A műsorszám támogatója Magyarország Kormánya” – ez a bejátszás gyakori a TV2-csoport műsorainál. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda közadatigénylésünkre megmutatta, hogy 2022-ben milyen produkcióknál tűnt fel ez a fajta kormányzati reklám. Az elénk tárt adatok szerint a „kampány” leginkább a TV2 pénzelése. Közel 6 milliárd forintot fizettek éjszaka is megjelenő kormányhirdetésre, a legtöbbet épp a választások előtt.