K-Monitor Adatbázis

Harmadára csökkent az állami reklámköltés a tavaszi parlamenti választás után, de az eloszlása semmivel sem lett demokratikusabb: több mint 80 százaléka kormányközeli médiumokhoz került.

2013-ban írtunk először arról, hogy az Elios Zrt. hogyan trükközött az uniós támogatásból megvalósuló közvilágítási projektekkel. A cégben tulajdonos volt Orbán Viktor miniszterelnök legidősebb lányának, Orbán Ráhelnek a férje, Tiborcz István is. Amikor az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége, az OLAF is vizsgálódni kezdett az Elios-ügyben, Tiborcz kiszállt a cégből, a magyar rendőrség pedig a nyomozás során nem talált semmi problémát. A kormány nem hozta nyilvánosságra az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentést, de az Eleven Gyál nevű civil szervezet a TASZ segítségével kiperelte a dokumentumot az Európai Bizottságtól.

Az elmúlt években egyre többször lehetett hallani a gombamód szaporodó hazai magántőkealapokról, amelyek számos iparágba bevásárolták magukat cégek megvételével, ám az alapok mögött álló befektetők kiléte titokban maradt. Cikkünkben utánajárunk, miként fordulhatott elő, hogy a magántőkealapok mára gyakorlatilag felváltották az offshore cégeket. Emellett azt is megmutatjuk, hogy milyen jelentős hazai alapok vannak, és ezek milyen politikaközeli szereplőkhöz köthetők.

Több el nem készült földhő-erőmű, vitatott orvostechnikai üzem, végrehajtás alá került projektcégek – ezek mind részei a Hadházy Ákos által a „geotermikus energia királyának” nevezett Kovács Imréhez köthető céghálónak. Az EU-Fire EGS Kft. és a hozzá kapcsolódó cégek az elmúlt években több milliárd forint közpénzt kaptak a legkülönfélébb projektekre. A legutóbb pár hónapja kötöttek szerződést a kormánnyal annak ellenére, hogy eddig a legköltségesebb beruházásaik jellemzően elakadtak.

Az idén bejegyzett Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak (KEÉÖMA) indulásként két állami céget és ezzel bő 15 milliárd forintnyi állami vagyont ajándékozott a kormány, majd ezt még kiegészítette közel 25 milliárd forint készpénzzel. Bár a Magyar Levente külügyi államtitkár által vezetett KEÉÖMA elvileg közfeladatot lát el azzal, hogy megvásárol és (majd) felújít magyar kötődésű ingatlanokat a Kárpát-medencében, a tevékenységéről semmi nem nyilvános, még honlapja sincs. Ennek ellenére annyi biztos, hogy az alapítványnak adott cégeknek és azok külföldi leányvállalatainak jelen ismereteink szerint összesen 16 darab ingatlanja van a környező országokban. Térképre tettük mindet, és felrajzoltuk az egyre bonyolódó céghálót is.

Megnéztük, hogy a régió országainak hivatalos járványügyi tájékoztató weboldala mennyire informatív és pontosan milyen adatokat tartalmaz. Hazánk a 14 országra kiterjedő vizsgálatból nem jött ki túl pozitívan, ugyanis az látható, hogy a magyar kormány portálja osztja meg a legkevesebb adatot az állampolgáraival. Eközben a kormány szerint semmi gond nincs az adatközléssel: Gulyás Gergely január közepén arról beszélt, hogy Magyarország a legszigorúbb mércének is megfelelt.

Július közepén minden előjel nélkül lemondott tisztségeiről és eladta részesedését az eszéki futballcsapatban Mészáros Lőrinc. Az új tulajdonos egy magántőkealap lett.

52 cég kapott 105 milliárdot. Ebből 18,6 milliárd olyan cégekhez került, ahol csökkent a munkavállalók száma.

A Fidesz-kormányok oktatási forráskivonása tette igazán jó ötletté a Medgyessyék idején kitalált egyetemi ingatlanfejlesztési koncepciót.

Háromszáz millió forintig azt hív meg a Városliget Zrt. a tenderekre, akit akar. Élt is a lehetőséggel, ennyiből valósult meg a Vakok Kertje, a Rózsakert, a kutyafuttató és még három projekt.