language

Kulcsszavak:

átláthatóság highlight_off

Személyek:

Jellinek Dániel highlight_off

Jellinek Dániel

Jellinek Dániel (Budapest, 1976. július 12. – ) közgazdász, ingatlanmágnás, az Indotek Group alapítója, többségi tulajdonosa és vezérigazgatója. Rövid idő alatt Magyarország egyik leggazdagabb emberévé vált. Vagyona részét képezi az orosz Nemzetközi Beruházási Bank pénzéből és magyar állami milliárdokból (MTÜ) megvalósult Balalaland projekt.
Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.


Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [11]  Oldalak:   1 2   >  >>

Kivételezett milliárdosok járhatnak jól a felszámolók bennfentességével

Egyre inkább privát klubra hasonlít a magyar felszámolói közeg: kitüntetett helyzetben levő szereplői az ingatlanpiac nagyágyúinak kedvezhetnek. Mészáros Lőrinc és Jellinek Dániel is érdekelt lehet a rendszer fenntartásában.

A külvilág számára egyelőre ismeretlen forrásból vett pénzgyárakat Tiborcz István

Összehangolt stratégia jegyében szerezte meg Orbán Viktor veje a Gránit Bank mellé a Diófa Alapkezelőt is. A kettő együtt tág teret kínál a kreatív pénzteremtésre.

A felszámolói piacot is kiszervezte magának a NER-elit

Mészáros Lőrinc, Jellinek Dániel vagy Rogán Antal környezete is jól járhat a felszámolók kiválasztásával. Az eljárás tisztaságát részben már egy bírósági ítélet is megkérdőjelezte.

Új társai vannak Garancsiéknak a Dürer-fejlesztésben, de nem tudni, kik

A zuglói Dürer Kert helyén az iroda- és lakóépületek alapozásánál tartanak.

Offshore cégek helyett magántőkealapok mögé bújik a NER-elit, egyre több szektort hálóznak be a titkos pénzgyűjtők

Az elmúlt években egyre többször lehetett hallani a gombamód szaporodó hazai magántőkealapokról, amelyek számos iparágba bevásárolták magukat cégek megvételével, ám az alapok mögött álló befektetők kiléte titokban maradt. Cikkünkben utánajárunk, miként fordulhatott elő, hogy a magántőkealapok mára gyakorlatilag felváltották az offshore cégeket. Emellett azt is megmutatjuk, hogy milyen jelentős hazai alapok vannak, és ezek milyen politikaközeli szereplőkhöz köthetők.

Átalakuló Aliga: "Csak a rombolást látjuk, meg a milliárdos támogatásokat, de arról nem beszél senki, mi épül"

Eddig közösen használt tereiket, sétányukat féltik a helyiek Aligán, ahol a fürdőegyesület és néhány képviselő szerint a beruházó csak úgy ad tájékoztatást a változtatásokról, ha a megbeszéléseken részt vevők titoktartási nyilatkozatot írnak alá. Közben bontják a régi épületeket, és egy fesztivált is Aligára hoztak. A fejlesztő szerint hangulatkeltés, hogy lezárnák a strandot, a dózerolást viszont szükségesnek ítélték.

NER-ből és fizetésből élők: Tudjuk, ki mindenkinek hajlik maga felé a keze

Az Orbán-bányáktól kezdve a kínaiakkal vasutat építő Mészáros-cégen át a Covidon megtollasodó haszonlesőkig még a járvány évében is mesés bérek és persze osztalékok születtek a kormánybarát cégeknél, ám nem jellemző, hogy egyszerű munkavállalóikat is jól megfizetik.

Exkluzív: 43 titkos pénzalapot kezel a NER felsőelitje

Noha a Fidesz 2010 előtt mindennek elhordta az offshore-ozó vállalkozókat, és megígérte, hogy száműzi a gazdasági életből a tulajdonosrejtegető cégformákat, a Nemzeti Együttműködés Rendszere mégis létrehozta a maga titkos „pénzeszsákjait”, amelyekre aztán óriásvállalatokat épített. A Covid-időszakban különösen elszaporodtak az úgynevezett magántőkealapok; számuk mára a hatvanat is meghaladja. 43-at egyértelműen a kormányközeli felsőelit kezel, de a többi sem esett messze a hatalomtól. Azt tehát tudjuk, „hol a lé”. Csak azt nem, honnan van és pontosan kié.

200 milliárd forintot bízott valakikre az állami MFB, de titok, hogy ki a négy szerencsés nyertes

Amikor az állam befektetésre kihelyez előbb 150 milliárd forintot, majd újabb 50 milliárd forintot, alapvető elvárásnak tűnik, hogy legalább azt elárulja, hogy kire bízott ennyi pénzt. Magyarországon ez nem így zajlik. Az MFB a többfordulós Krízis Tőkeprogram győzteseit nem árulja el, így mindenkiben csak erősíti a találgatást, miért kell szégyellni a végeredményt.

200 milliárd forintot bízott valakikre az állami MFB, de titok, hogy ki a négy szerencsés nyertes

Amikor az állam befektetésre kihelyez előbb 150 milliárd forintot, majd újabb 50 milliárd forintot, alapvető elvárásnak tűnik, hogy legalább azt elárulja, hogy kire bízott ennyi pénzt. Magyarországon ez nem így zajlik. Az MFB a többfordulós Krízis Tőkeprogram győzteseit nem árulja el, így mindenkiben csak erősíti a találgatást, miért kell szégyellni a végeredményt. Magyarországon létezik egy forma, a magántőkealap, amely intézményesítette a gazdaságban a rejtőzködést, az anonimitást. A befektetőnek innentől törvény adta joga, hogy elbújhat a struktúra mögött, és így birtokoljon ingatlanokat, cégeket, akár kiemelten fontos vállalatokat, bankokat, energetikai szolgáltatókat. Már ez sincs jól, de az még kevésbé, ha az állam is előszeretettel töltögeti fel ezeket. Ami azonban végképp érthetetlen, hogy a következő történetben még az elemi tájékoztatást sem adja meg erről a nyilvánosságnak.
Találatok: [11]  Oldalak:   1 2   >  >>