K-Monitor Adatbázis

A keleti (meg minden egyéb irányú) nyitásokat bonyolító kereskedőházakért felelős cégek összességében 96 millió forintos mínusszal zárták a 2017-es évet. A három cég együtt 1,8 milliárd forint bruttó fizetésért tartott 206 alkalmazottat, így a havi átlag bruttó fejenként 700 ezer fölé jön ki. A központi cég visszafizette 5 milliárd forintos tartozását a külügyminisztériumnak, cserébe lepusztított 4,2 milliárdot a bankszámlájából, amit amúgy a Matolcsy/Mészáros-közeli MKB-nál vezet. A három cégnek 8 milliárd forint bevétele volt a külügyminisztériumtól és egymástól. A környező országokban (esetenként a határtól pár méterre) működő irodákra kétszer annyit költöttek, mint 2016-ban.

A képügylet után elrendelt szigorított vizsgálatok nyomán az APEH nemhogy visszautalt volna egy fillért is, hanem követelt, mégpedig milliárdokat. Stadler máig állítja: nem ő tartozott az adóhivatalnak, hanem az APEH neki.

Az IRNA hírügynökség memorandumot emleget – vagyis (ahogy arra Varga Mihály is utalt) szó nincs még végleges egyezségről –, illetve elárulja a lényeget is, hogy a perzsa Ikarus-boomot az állami tulajdonú Eximbank 162 millió dolláros (nagyjából 43 milliárd forintos) hitele segíti, legfeljebb 10 éves lejárattal. Érdekesség, hogy idén februárban Szijjártó Péter külügyminiszter még „több száz autóbuszról” és 85 millió eurós (100 millió dolláros) hitelről beszélt.

Aláírásgyűjtésbe kezd és törvénymódosítást nyújt be az MSZP a Balaton-part védelmében. A párt azt állítja, hogy a sorra felvásárolt kempingek helyén luxuslakóparkok, szállodák épülhetnek állami támogatással. Az utóbbi időben Mészáros Lőrinc vásárolt fel több üdülőt és kempinget a tó partján.

Kutya nehéz dolga van annak, aki egy nem létező gazdaságfejlesztési programot akar segíteni. De a NER-ben nincs lehetetlen.

Az Orbán-kabinet most visszatölti a korábban általa lecsökkentett biztonsági gázkészleteket, rendre a kormányfő-közeli MET-et helyzetbe hozva.

Egy Mészáros Lőrinchez köthető üzleti kör rendezte a miniszterelnök tágabb rokonságának számláját. A Nemzeti Kereskedőház Zrt. a Hír Televízió közérdekűadat-igénylésére elárulta, hogy a Hórusz Faktorház Zrt. fizette vissza azt a hárommilliárd forintot, amellyel eredetileg a Cider Alma Kft. tartozott az állami cégnek.

A következő időszakban rettentően sok közpénzt oszt ki a kormány innovációs és kutatás-fejlesztési célokra. Ha ez nem kerül jó helyre, akkor szó szerint kidobunk az ablakon a stadionépítéseknél nagyságrendekkel nagyobb összeget, ami ráadásul a jövőbeli versenyképességünket garantálná. Ehhez képest a pénzosztás rendszere nem elég átlátható, sok cég úgy nyer százmilliókat állami pályázatokon, hogy teljesen profilidegen projektekkel pályázik, életképes pályázókat pedig mondvacsinált indokokkal elutasítanak. Azon pedig már meg sem lepődünk, hogy a támogatások jókora része kormányközeli oligarchák köreinél köt ki, és a vállalati K+F-nél Garancsi István kirívóan sok érdekeltségére bukkantunk.

Több mint két hónappal a május végi határidő után sem elérhető a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. mérlege. Igen, ők azok, akik néhány órával az összeomlás előtt vették milliárdjaikat a Tarsoly Csaba-féle csődbrókercégből, és akik a 2014-es beszámolójuk háttéradatait is csak egy bukott per nyomán közölték.