K-Monitor Adatbázis

Pert nyert első fokon Komjáthi Imre a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. ellen – közölte a Magyar Szocialista Párt. Ha a bíróság másod fokon is jóváhagyja az ítéletet, a cégnek ki kell adnia a támogatási szabályzatát, valamint a döntéseket előkészítő tanácsadó testület javaslatait tartalmazó dokumentumokat. Hamarosan fény derülhet rá, mire kértek és kaptak pénzt a támogatottak az előző években.

Rogán Antal és népi zenekara az évek során szépen megszedte magát az állami lottócég szponzorpénzeiből.

A K-Monitor, a Transparency International Magyarország és az Átlátszó által 2019-ben meghirdetett Ez a Minimum! átláthatósági program eredményeinek idei értékeléséhez kapcsolódva helyi civil szervezetek közreműködésével tizenhárom Pest megyei önkormányzat átláthatóságát is megvizsgálták. Néhány kivételtől eltekintve átlag alatti vagy még annál is rosszabb eredmények születtek: a vizsgált települések közül az átláthatósági mutató Vecsés, Üllő, Veresegyház és Verőce esetében volt a legrosszabb, egyedül Szentendre közzétételi gyakorlata nevezhető egyértelműen jónak.

A borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felelős Ormosszén Zrt.-t 2022 végén vette meg az állam. Az adásvételi szerződést és a vételárat eddig titkolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., de pereltünk a közérdekű adatokért, és nyertünk a bíróságon. Az állami cég ezután végre elküldte a megállapodást, amelyből kiderül, hogy közel 4 milliárd forintot fizettek az Ormosszénért, amelynek a többségi tulajdonosa a „baloldal vörösbárójaként” emlegetett Leisztinger Tamás volt. A dokumentumban szerepel egy másik vállalat is, ám az arra vonatkozó információkat kitakarták.

2022 végén a kormány 970 millió forintnyi EU-s támogatást adott a „Mézfeldolgozó fejlesztése a Fulmer GmbH dunavarsányi üzemében” című projektre, azt azonban nem hozták nyilvánosságra a kormányzati honlapon, hogy pontosan milyen beruházásra adták a cégnek az uniós pénzt. Közadatigénylésben kértük ki az Államkincstártól a támogatás iratait, de azt válaszolták, hogy nem adják ki őket, mert „nem nyilvános támogatási adatnak minősülnek”. Ezzel nem értünk egyet, hiszen közpénzről van szó, ezért a bírósághoz fordulunk.

Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, amely üzleti titokra hivatkozva nem akarta kiadni a Penta Általános Építőipari Kft. és VIANOVA 87 Közmű és Útépítő Zrt. párosának nyertes árlistáját. Pedig ebből lehetne valamilyen szinten megállapítani, hogy a cégek a piaci árnak megfelelően vagy éppen túlárazottan végzik-e az útkarbantartási munkákat Zuglóban egy 800 millió forintos keretmegállapodás részeként. A bíróság nem fogadta el a két társaság védekezését, hogy az adatok kiadása aránytalan sérelmet okozna számukra.

A Mészáros Lőrinc által is gyakorta használt, OE-HUG lajstromjelű osztrák magánrepülőgép útvonalait vizsgálva találtunk rá arra az amerikai útra, amely során a repülő a magyar kormánydelegációval egy időben és helyen járt az amerikai kontinensen. Kutakodásunk eredményeként kiderült, a privát jet – csakúgy, mint a kínai útja során – ezúttal sem a külügyminisztert és delegációját szállította. Szijjártó Péter és kísérete ugyanis egy – a futballrajongók számára csemegének számító – luxus jettel utazott a New York-i ENSZ-konferenciára. A miniszter ezt követően ugyanezzel a PH-AJX lajstromjelű géppel ment Brüsszelbe, majd szeptemberben újra New Yorkba, ahol a repülő megvárta, hogy egy másik jettel Austinba és Houstonba is elrepüljön.

Tavaly 745 olyan határozatot hozott az Orbán-kormány, amely nem titkos ugyan, mégis elzárják a nagy nyilvánosság elől, méghozzá rögtön 20 évre. Ám néhány mégis kiszivárgott közülük: egyikkel a kormánytisztviselőket kötötték röghöz, másikkal a kirúgott katonák elhelyezkedését nehezítették, egy harmadik pedig kötelezővé tette egy Palkovics-közeli cég szoftverét az állami szférában.

Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet.

A külföldi politikai befolyásolást, ami ellen itthon még állami szervet, Szuverenitásvédelmi Hivatalt is létrehozta a kormány, azt Lengyelországban például maga végezte.