K-Monitor Adatbázis

„Nem mondjuk meg, milyennek kellene lenni a törvényeknek” – állította André Goodfriend, az Egyesült Államok volt budapesti ügyvivője. A Mandiner birtokába jutott, a nyilvánosság számára eddig ismeretlen, 2014. októberi non-paper viszont rávilágít: nagyon is konkrét törvénymódosításokat követelt az amerikai fél a magyar kormánytól (például a reklámadó eltörlését).

A Fidesz arra vár választ az Együtt-től, hogy mikor számol el „a Bajnai-féle alapítvány” külföldi támogatásával. A kormánypárti frakció közleményé­ben emlékeztet, hogy Szigetvári Viktor pártelnök egy éve ígérgeti, de az alapítvány elszámolása ma sincs sehol.

Bár a fő tevékenysége az építőipar, mégis több politikus a Lion Construction Kft.-t bízta meg 2014. őszi önkormányzati kampánya megszervezésével Vas, Zala és Somogy megyében. De akadt olyan jelölt is, aki a saját, autós iskolát üzemeltető cégére bízta a feladatot.

Nem bocsátotta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) rendelkezésére az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ), ezért az ÁSZ az ügyészséghez fordult - közölte a számvevőszék kedden az MTI-vel.

Tavaly negyedmilliárdos, 252 milliós támogatás érkezett a Bajnai Gordon alapította Haza és Haladás Egyesülethez.

Több milliárd forintot bukott az állam a 2013-ban bevezetett, új választási rendszerrel. Egy biztos: alaposan újra kell majd gondolnia a kormánynak a jelenleg érvényes kampányfinanszírozási szabályokat, mert az most minden, csak nem egyenlősítő. Ez derült ki egy szerdai konferencián, ahol a tavalyi öt választás tanulságait szedték össze a résztvevők.

A pártok közel 11 milliárd forintot költhettek kampányra 2014-ben és 2015-ben az országgyűlési és az önkormányzati választáson, illetve a veszprémi és a tapolcai időközi voksoláson. Ez derült ki az Átlátszó, a K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország (TI) által végzett civil kampánymonitor vizsgálatból. A parlamenti pártok állami kampánytámogatása tavaly 3,4 milliárd forintot tett ki, miközben, a civilek becslése szerint, a kiadásaik 7,5 milliárd forintra rúgtak. Az együttműködő négy szervezet nyílt levélben fordult a parlamenti képviselőkhöz a kampányfinanszírozás rendbetétele érdekében.

A Fidesz választási kampányára nagyjából négyszer nagyobb összeget fordítottak, mint amennyit a hatályos jogszabályok lehetővé tennének – ezt állítják a korrupció ellen küzdő civil szervezetek. Különben más pártok is túlköltekeztek, de hogy miből volt erre pénzük, azt ma senki nem tudja. Az Állami Számvevőszék szerint viszont minden rendben van.

Nyilvánosságra hozta a kormány az 2015 és 2018 közötti időszakra tervezett korrupcióellenes programját. A K-Monitor és a TASZ elemzése szerint tovább gyengült a kormány korrupcióellenes stratégiája: kikerült belőle a pártfinanszírozás és a közérdekű bejelentőket védő törvény reformja, illetve a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozataival sem foglalkozik. De a civil szervezetekével igen.