K-Monitor Adatbázis

A 2024-es budapesti olimpiai pályázatot megalapozó megvalósíthatósági tanulmány hasonlít Columbo felügyelő feleségéhez: mindenki tudja, hogy létezik, de még nem látta senki.

Békesi László közgazdászprofesszor azt mondja: először és utoljára 1984-ben, Los Angelesben sikerült üzleti alapon nyereséges olimpiát rendezni. A görögök is belebuktak a gigaeseménybe; a GDP-hez viszonyított államadósság hatvan százaléka emiatt keletkezett náluk. Arról is beszél az egykori pénzügyminiszter, hogy eleve miért nem lehet transzparens az olimpiai játékok megrendezése Magyarországon.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatala felszólította a Magyar Olimpiai Bizottságot, hogy küldje meg a 2024-es budapesti olimpiai pályázat megvalósíthatósági tanulmányát. A MOB szerintük "a pontosan és egyértelműen megfogalmazott adatigénylést kiforgatva értelmezte, ezzel is késleltetve a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságra hozatalát".

Alaposan kiosztotta az adatvédelmi hatóság a Magyar Olimpiai Bizottságot (MOB), amely úgy vélte, nem számít közérdekűnek a 2024-es ötkarikás pályázat megvalósíthatósági tanulmánya. A MOB kiforgatva értelmezte az adatigénylést, ki kell adnia a tanulmányt – derül ki Péterfalvi Attila állásfoglalásából.

Közel félmilliárd forintot, egész pontosan 480 milliót fizetett a kormány a 2024-es budapesti olimpia hatástanulmányért a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cégnek. Ez az az 1372 oldalas tanulmány, amit a kormány megpróbált letagadni, és amiből a parlamenti képviselők csak egy százoldalas összefoglalót olvashattak, mielőtt arról kellett szavazniuk, hogy szeretnének-e olimpiát Budapestre.

Csaknem félmilliárd forintot fizet a kormány a budapesti olimpia hatástanulmányáért. Közben az esélyesnek tartott Boston a lakossági támogatás hiánya miatt kiszállt a 2024-es nyári játékok rendezéséért folyó versenyből.

A budapesti olimpia hatástanulmánya nem áll a Miniszterelnökség rendelkezésére – válaszolta a kancellária némileg váratlanul Pataki Mártonnak, az Együtt politikusának, aki párttársaival reménytelennek látszó küzdelmet folytat azért, hogy megismerje az 1400 oldalas dokumentumot.

Két és félszer annyi támogatást szán a magyar állam az olimpia költségeire, mint amennyit Görögország adott a 2004-es athéni játékoknak. A birtokunkban lévő hatástanulmány átlag 18 ezer forintos jegyárral számol, biztonsági költségekkel viszont nem kalkulál. Cikksorozatunkat a tervezett költségvetés visszáságaival folytatjuk.

Megszereztük a budapesti olimpia hatástanulmányát. Ebből kiderül, hogy már a Dagály uszoda felhúzása is rizikós vállalkozás, gondot okozhat az építőipar teljesítőképessége, a fővárosi közösségi közlekedésre legalább 600-700 milliárdot kellene költeni. Politikai egységre lenne szükség, ám a nagy társadalmi támogatottság sem garantált, a népszavazásra veszélyként tekintenek.

Mint korábban megírtuk, a Magyar Olimpiai Bizottság nem akarta elárulni azt, hogy mennyi jutalmat fizettek ki közpénzből a botrányt botrányra halmozó Paralimpiai Bizottság vezetőinek. Egy állampolgár a segítségünkkel a NAIH-hoz fordult, amely kötelezte a MOB-ot az adatok kiadására.