K-Monitor Adatbázis

Amikor az állam befektetésre kihelyez előbb 150 milliárd forintot, majd újabb 50 milliárd forintot, alapvető elvárásnak tűnik, hogy legalább azt elárulja, hogy kire bízott ennyi pénzt. Magyarországon ez nem így zajlik. Az MFB a többfordulós Krízis Tőkeprogram győzteseit nem árulja el, így mindenkiben csak erősíti a találgatást, miért kell szégyellni a végeredményt. Magyarországon létezik egy forma, a magántőkealap, amely intézményesítette a gazdaságban a rejtőzködést, az anonimitást. A befektetőnek innentől törvény adta joga, hogy elbújhat a struktúra mögött, és így birtokoljon ingatlanokat, cégeket, akár kiemelten fontos vállalatokat, bankokat, energetikai szolgáltatókat. Már ez sincs jól, de az még kevésbé, ha az állam is előszeretettel töltögeti fel ezeket. Ami azonban végképp érthetetlen, hogy a következő történetben még az elemi tájékoztatást sem adja meg erről a nyilvánosságnak.

Mivel a Szputnyik V esetében a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közvetlenül szerződött az eladó orosz állami ügynökséggel, felvetődött a kérdés, miért nem ugyanígy történt a Sinopharm beszerzése is. Meg szerettük volna tudni, mi szükség volt a Danubia Pharma plusz költséget jelentő bevonására, és mi alapján választották ki a munkára a céget, ezért közérdekű adatigénylést küldtünk az NNK-nak.

A főpolgármester még megakaszthatja az V. kerületi, önkormányzati tulajdonú iroda- és üzlethelyiségek fű alatti eladását. A Belváros idevágó pályázata nemcsak furcsaságoktól hemzsegett, de nem biztosíthatták megfelelően a fővárosi elővásárlási jog gyakorlásához szükséges feltételeket sem.

Idén már a harmadik körben szabadulna meg nem lakás célú ingatlanoktól a fővárosi V. kerület. Noha az ellenzék kérte, a fideszes többség nem ment bele, hogy az elvileg évtizedek óta üresen álló 16 iroda- és üzlethelyiséget országos napilapban és ingatlaneladásos portálokon is meghirdessék.

A bíróságok gyakran bosszantották fel a hatalmat azzal, hogy a közvélemény számára elérhetővé tették (kiadatták) a jegybanki alapítványok gazdálkodását, a tao-pénzek felhasználását, az Exim tendereit, vagy éppen a Jeremie-alapok pénzügyeit. Egy tegnap belengetett alaptörvény-módosítási elképzelés alapján szűkülhet a közpénz fogalmának értelmezése.

Több tízezer forintba kerülő italokra költött közpénzt Hegedűs Zsuzsa, Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója, állítja a Demokratikus Koalíció (DK) a Hegedűs költéseiről megszerzett számlák alapján.