K-Monitor Adatbázis

Ennek az intézménynek nem kell megküzdenie a köznevelési törvény béklyójával, viszont már az alapításához 2 milliárd forintot kap, méghozzá a közpénzek kimentésének legújabb eszközével, egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány keretében.

A rektor szerint a veszprémi egyetem nem kérte korábban a modellváltást.

Évi több, mint egymilliárd forintból gazdálkodik a Nemzetstratégiai Kutatóintézet: ebből futná saját kutatókra is, azonban a Szász Jenő-féle NSKI százmilliókat költ különböző kutatások kiszervezésére, amint az az intézet 2018-as szerződéseinek az Azonnali birtokába került teljes listájából látszik. Volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel, csináltak negyvenmillióért alig használható adatbázist, és felbukkan Kósa Lajos feleségének barátnője is.

Egyértelmű, átlátható tervek helyett továbbra is kiszivárogtatott dokumentumokból tájékozódik a magyar nyilvánosság az MTA kutatóhálózatát érintő átalakítási tervekről. A legújabb tipp szerint egy alapítványba szuszakolnák az MTA 500 milliárdos vagyonát. Az államnak ennyi pénze nincs, mégis megszerezné az alapítványban a többséget. A vagyonnál nemcsak az ingatlanokra kell gondolni, hanem a hihetetlenül értékes gyűjteményekre, adattárakra. Olyat pedig már láttunk, hogy Magyarországon az Orbán-kormány alatt az alapítványi vagyon „elvesztette közpénz jellegét”. Talán azt sem túlzás állítani, az állam egyszerűen államosítja az eddig jelentős részben tőle függetlenül működő Akadémiát.

A magyar Közbeszerzési Hatóság azután indított keresetet a korrupciót tanulmányozó kutatócsoport ellen, hogy az 2018. januárjában megjelentetett egy tanulmányt, amelyben a magyar közbeszerzési protokollt Zambiáéval és Bangladesével hasonlították össze. A kutatás alapján a CRCB több gyengeségre is felhívta a figyelmet a Közbeszerzési Hatóság gyakorlatában, a konklúzió szerint például még a fent említett két ország közbeszerzési szerveinek is weboldalai is informatívabbak sok szempontból, mint a magyar hatóságé.

Az álcivil olyan személy vagy szervezet, amely látszólag társadalmi ügyekre szakosodott igazi civilként viselkedik, csak éppen a kormány működteti azért, hogy független palástban propagálja a kormány nézeteit.

A Fidesz pártalapítványa által tízmilliókkal kitömött Alapjogokért Központról már többször írtunk. A szervezet honlapjáról máig nem derül ki, hogy pontosan ki, milyen tevékenységüket és mennyivel finanszírozza, sőt az sem, hogy kik dolgoznak ott. Az Átlátszó viszont megtudta, hogy a Központ mögötti nonprofit cégnek egy jegybanki alapítvány tudományos kutatás céljából 35 milliós támogatást adott. De Szánthó Miklós ügyvezető szerint a támogatás költségvetése üzleti titok. Vagyis az adófizetőkre nem tartozik, hogy mire használja fel a pénzüket egy fideszközeli, magát jogásznak és civilnek mondó csapat.

Rokoni bizniszek, egymásnak megszavazott pénzek könyvkiadásra, méregdrága rendezvények, egzotikus tanulmányutak, ingatlanvásárlások, átalakítások, irodabérlések - a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak költéseit alaposabban átnézve sok érdekességre bukkanhatunk.

Matolcsy György hat Pallasz Athéné alapítványa majdnem teljesen feladta az átláthatóság elleni, több mint két éve kőkeményen folytatott harcát, és úgy döntöttek, kiadnak néhány táblázatot a nagyobb értékű szerződéseikről és támogatásaikról. Minden közzétételre legalkalmasabb időpontban, egy nyárias péntek estén.

Matolcsy György és csapata mindent megpróbált, hogy kivonja az ellenőrzés alól az MNB forrásaiból létrehozott hat Pallas Athéné alapítvány és az azok által alapított öt cég működését. Volt itt egy nap alatt megszavazott „elvesztette a közvagyon jellegét” törvény, évek óta visszautasított, a végletekig elkerülni próbált közérdekű adatigénylések – de a nagy igyekezetnek, úgy tűnik, lassan vége lesz.