Két év alatt 1,1 milliárd forintot költhet kommunikációs tevékenységekre az Integritás Hatóság. A hirdetménnyel induló, tárgyalásos közbeszerzési eljárás nyerteseinek nemcsak kedvező árat kell megajánlaniuk, de olyan szakmai ajánlatot is le kell tenniük az asztalra, amellyel bizonyítani tudják, hogy cégük képes az „Integritás Hatóság kommunikációs igényeihez igazodó, minőségi szolgáltatást nyújtására”. Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint ennek elbírálása során felmerülhet a szubjektív értékelés veszélye.
2019 áprilisában az online hirdetési biznisz két legnagyobb szereplője, a Facebook és a Google, létrehozott egy-egy nyilvános adatbázist, amiben a felületeiken megjelenő politikai-közéleti hirdetésekről közöl adatokat. Például azt, hogy ki és mennyit fizetett ezekért, és milyen elérést kapott cserébe. A példamutató átláthatóság persze nem csak úgy spontán jött a két óriáscégnek: ekkor már évek óta jelentős nyomás alatt álltak, hogy transzparensebbek legyenek a politikai hirdetésekkel. Olyan vádak is felmerültek, hogy ezekkel a választások külső manipulációjának adnak teret jó pénzért.
Jogellenesen titkolóztak arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai kiknek adnak pénzt, mondta ki ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi ítélet 2015 óta, kilenc éve húzódó ügyet zár le: Zöldi Blanka, a Lakmusz.hu főszerkesztője akkor még a Direkt36 munkatársaként próbált közérdekű adatigényléssel hozzáférni a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak költéseiről szóló információkhoz.
A Józsefvárosban tervezett állami kisajátítások ügyében tartott sajtótájékoztatót Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, korábbi józsefvárosi polgármester kedden. Kocsis szerint azért szerveztek sajtótájékoztatót, mert „tiszta vizet akarnak önteni a pohárba”, hogy megnyugtassák a lakókat. Hozzátette, Pikó András józsefvárosi polgármester félreérti a törvényjavaslatot, és azzal riogatja a családokat, hogy utcára fognak kerülni. Furcsának nevezte, hogy a polgármester szerdára tüntetést szervezett. Kocsis szerint érthetetlen, hogy miért országosan hirdetik a megmozdulást, holott ez egy helyi ügy. Arra kérte a nem józsefvárosiakat és a külföldieket, hogy maradjanak távol a tüntetéstől.
Kilenc évvel a per megindítása után kimondta a bíróság, jogellenesen próbálták eltitkolni, kik kaptak pénzt az MNB alapítványaitól.
Egy több mint 9 milliárd forintos komplex bérlakás-felújítási és városrehabilitációs program mehet a levesbe azzal, hogy az állam józsefvárosi ingatlanokat sajátítana ki. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Csák János kulturális miniszter által jegyzett salátatörvény értelmében ezekben az ingatlanokban kapna helyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2025-ben induló új tanárképzése.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda bírálhatja el, történt-e bűncselekmény a határon túli fociakadémiáknak juttatott állami pénzek kapcsán.
Március közepén az ATV Egyenes beszéd című műsorában reagáltatták a külügyminisztert az Átlátszó által felfedezett holland magángép 264 millió forintos bérlése kapcsán. A miniszter többek között azt mondta, hogy számára a helikopter- és a repülőgéphasználat technikai kérdés: neki megmondják, hogy mire kell felszállnia ahhoz, hogy a megfelelő helyre időben odaérjen. Az állami vezetők – köztük a miniszterek – hivatalos célú utazásait is szabályozó kormányrendelet azonban csak akkor enged eltérést a minisztereknek járó „első osztálynak megfelelő árú repülőjegy” vásárlásától, ha azt a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője engedélyezi. A Külgazdasági és Külügyminisztérium esetén pedig ez a vezető Szijjártó Péter, vagyis ő saját magának engedélyezheti a luxusrepülők bérlését az útjaihoz.
2022 végén a kormány 970 millió forintnyi EU-s támogatást adott a „Mézfeldolgozó fejlesztése a Fulmer GmbH dunavarsányi üzemében” című projektre, azt azonban nem hozták nyilvánosságra a kormányzati honlapon, hogy pontosan milyen beruházásra adták a cégnek az uniós pénzt. Közadatigénylésben kértük ki az Államkincstártól a támogatás iratait, de azt válaszolták, hogy nem adják ki őket, mert „nem nyilvános támogatási adatnak minősülnek”. Ezzel nem értünk egyet, hiszen közpénzről van szó, ezért a bírósághoz fordulunk.
