Kulcsszavak: |
|
Lapok: |
Hány korrupt rendőr, ügyész, bíró és titkosszolga bukott le a NER-korszakban?
Cikkünkben nem csak az Orbán-kormányok időszakát szerettük volna megvizsgálni abban a tekintetben, hogy a jogszabályokat alkalmazó fegyveres, büntetőjogi, titkosszolgálati szervek hány dolgozója követett el bűncselekményt, azon belül korrupciós jellegű dolgot, illetve közülük hányat ítélték el emiatt. De a vádhatóság csak 2010 óta, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) pedig 2011 óta tart nyilván ilyen adatokat. Ráadásul az ügyészség csak 2018 óta követi, hogy az elkövető hivatalos személy (bíró, ügyész, rendőr) a foglalkozásával összefüggésben került-e eljárás alá; az NVSZ pedig csak azt adta meg, hogy hány ilyen feljelentés történt a jellemzően hivatali visszaélés, illetve vesztegetés miatt indult ügyekben rendőrségi és titkosszolgálati dolgozók ellen. Az Országos Bírósági Hivatal pedig egyáltalán nem vezet ilyen statisztikát. Tehát abból tudunk következtetéseket levonni, amit az érintett hatóságok megadtak.
Magyarország tavaly az Európai Ügyészség 80 nyomozásában volt érintett
A közel három éve működő Európai Ügyészség idén március elején tette közzé a 2023-as évi munkájára vonatkozó jelentését. Az összesítés szerint az Ügyészséghez csatlakozott huszonkét EU-s tagállamon belül 1371 nyomozást indítottak a tavalyi évben, és 1927 folyamatban lévő vizsgálatuk volt. A rekorder mindkét kategóriában Olaszország lett 556 új és 618 korábban elindított üggyel. Magyarország további másik négy uniós országgal – Dániával, Írországgal, Lengyelországgal és Svédországgal – nem tagja az Európai Ügyészségnek, de ezekből az államokból is érkeztek bejelentések, és ezek az országok is érintettek voltak különböző nyomozásokban. Magyarország neve 80 ügyben merült fel tavaly, ami az öt nem-tag ország közül a legmagasabb szám.
Idén is hazánk lett az EU legkorruptabb országa a Transparency International rangsora szerint
A Transparency International (TI) 29. alkalommal készítette el a világ országait rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (CPI). A jelentésből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete a tavalyi évben sem javult, sőt: már második éve hazánk az Európai Unió tagállamainak sereghajtója. Diagramjainkon bemutatjuk, hogyan alakultak az egyes országok pontszámai az elmúlt tíz évben, és hogy teljesít Magyarország az idei rangsorban Közép- és Kelet-Európával, valamint a szomszédos országokkal összevetve.
Álláshalmozásban, közpénzes mutyikban érintettek egyes magyar EP-képviselők is
Előkelő helyen szerepel a magyar képviselőcsoport az EP-képviselők kifogásolható ügyeit gyűjtő EP-képviselő Szabálysértési Projekt (MEP Misconduct Project) adatbázisában: a magyar küldöttek több mint felének nevéhez kapcsolódik valamilyen kétes ügy. Ezek elsősorban magyar közpénzekkel kapcsolatosak, ami nem csoda, hiszen a magyar EP-képviselők jelentős része brüsszeli munkáján kívül Magyarországon is fontos politikai funkciókat tölt be.
Deli Andor
Deutsch Tamás
Dobrev Klára
Gyürk András
Hölvényi György
Schaller-Baross Ernő
Sólyomné Gyürk Dorottya
Trócsányi László
Ujhelyi István
Európai Parlament
antikorrupció
átláthatóság
befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása
civilek
hűtlen kezelés
közbeszerzés
összeférhetetlenség
vagyonátadás / közérdekű alapítvány
vagyonosodás / vagyonnyilatkozat
Az EP-képviselők negyede érintett valamilyen botrányban, de ezeknek gyakran semmi következménye nincs
Az uniós polgárok néhány hónap múlva választják meg az új Európai Parlament képviselőit. Azonban több mint egy évvel azután, hogy több (volt) képviselő is belekeveredett a Katargate néven elhíresült hatalmas vesztegetési botrányba, továbbra is kérdéses, hogy az intézmény mennyire van felkészülve arra, hogy a törvényhozók megszegjék a szabályokat. A Follow the Money és médiapartnerei által végzett vizsgálat szerint alig áll készen. A vizsgálatból kiderül, hogy a jelenlegi uniós törvényhozók közel negyede érintett a hírekbe került botrányokban, vagy egyenesen törvényt sértett – a zaklatási ügyektől kezdve a nagyszabású korrupciós ügyekig. A Follow The Money összeállítása.
Interaktív oldalon magyarázza el a Helsinki Bizottság az uniós pénzek zárolásának okait
A Magyarországnak szánt 21,8 milliárd eurónyi, vagyis közel 8300 milliárd forint összegű uniós támogatás zárolásának okairól készített a Magyar Helsinki Bizottság interaktív weboldalt Eltékozolt lehetőségek címmel. Az anyagból kiderül, hogy megannyi feltételnek kellene ahhoz teljesülnie, hogy hazánk megkaphassa ezeket a pénzeket.
Korrupciógyanú: több száz közbeszerzést vizsgáltunk meg, bejelentést teszünk a hatóságoknál
Több száz közbeszerzést, köztük 58 darab olyan Kbt. 115-ös (azaz meghívásos) tendert vizsgáltunk meg, amelyeket ugyanaz a hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. nyert el. Az elemzés során ismerős mintázatokat fedeztünk fel: szinte mindig ugyanazok a cégek bukkantak fel versenytársként, a közbeszerzési szakértő is gyakran volt közös, a sikerrátát pedig a Zuckerbergnél okosabb Mészáros Lőrinc is megirigyelhetné. A korrupciógyanús eljárásokat cikkünk megjelenésével egyidőben jelentjük a Közbeszerzési Hatóságnak és az Integritás Hatóságnak is.
Bana László Mihály
Banáné Kiss Márta Éva
Berecz Orsolya
Gulyás Zoltán
Halász János
Juhász Antalné
Kathi Pál Péter
Mező Barna
Rácz Róbert
Török Imre
Török Imréné Mező Erika
B-Ép Profi Kft.
Berettyóújfalui Tankerületi Központ
Credo Trade Kft.
Debreceni Egyetem
Dryvit Profi Kft.
Épít-Takarít 2004 Bt.
Futizo Kft.
G-Vend Ép 2007 Kft.
Gara-Ép-Ker Kft.
Gész-2000 Kft.
Hajdúböszörmény Város Önkormányzata
Hajdúböszörményi Tankerületi Központ
Hajdúböszörményi Városgazdálkodási Kft.
Hajdúszoboszló Ipari Park Kft.
Heves Megyei Szakképzési Centrum
Körösszakál Község Önkormányzata
Körösszegapáti Önkormányzata
Nyak-Ép Építőipari Szolgáltató Kft.
Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat
Társadalmi Infrastruktúra Fejlesztő Nonprofit Kft.
Tömb 2002 Kft.
Universal Bau Bt.
állami/önkormányzati szerződések
antikorrupció
építőipar
infografika
klientúra
közbeszerzés
közérdekű bejelentés (whistleblowing)
rokonok
tanácsadás
versenykorlátozás - kartell
Itt jelentheti az EU-s intézményben látott korrupciót
Katargate, Paradise-iratok, költségtérítés-csalások – az Európai Unió intézményrendszere a maga hatalmas összetettségével nem mentes a korrupciótól. A Follow the Money (FtM) hollandiai székhelyű civil oknyomozó szervezet most induló kutatása az EP-képviselők gyanús ügyeinek jár utána. Az „EP-képviselő Szabálysértési Projekt (MEP Misconduct Project)” keretében számos uniós ország oknyomozó újságírói, köztük az Átlátszó munkatársai gyűjtik össze az EP-képviselők már ismertté vált és eddig ismeretlen kihágásait.
Öncenzúrához vezetnek az újságírók elleni támadások az EU keleti tagállamaiban
Az újságírást világszerte támadások érik. A tendenciát a Covid-19-járvány és az azt övező indulatok tovább súlyosbították, és még tovább szítják a kritikusaikat elhallgattatni próbáló politikusok. Az EU keleti részén sok helyen fizikai támadásoknak is ki vannak téve az újságírók (ennek legsúlyosabb példája Jan Kuciak szlovák oknyomozó újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolása volt), ami több helyen öncenzúrához vezet.
Előre szólunk: már a kiírás pillanatában irányítottnak látszó tenderekbe botlottunk
A magyar sajtó gyakran beszámol a korrupciógyanús közbeszerzésekről, de már csak az eredményhirdetés után. Pedig sokszor maga a felhívás is árulkodik arról, hogy „valami nincs rendben”. Ezért az Átlátszó most arra tesz kísérletet, hogy egy közbeszerzési szakértő segítségével már a feltételrendszer kiírásánál bemutassuk a korrupciógyanús pályázatokat. Ezzel természetesen nem állítjuk azt, hogy a szemlézett közbeszerzések jogsértőek lennének, de a felvázolt esetek alkalmasak lehetnek arra, hogy felhívják az érintettek figyelmét azokra a „trükkökre”, amelyek végső soron a tisztességes verseny korlátozásához és a közpénzek nem kellően hatékony elköltéséhez vezethetnek. Júliusi szúrópróbánk.