K-Monitor Adatbázis

Az Átlátszó számításai szerint eddig nettó 131 milliárd forintba került a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság az adófizetőknek. Ehhez képest Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöke 2018-ban még arról beszélt, hogy a kontinenstorna összesen 10-15 milliárd forintos beruházást igényelhet Magyarországon. A tervezett összeg azonban 3 év alatt közel tízszeresére nőtt, az eseményhez kapcsoló beruházásokból pedig eddig főként kormányközeli vállalkozások profitáltak.

A Fejér-B.Á.L Zrt. a Föld-Trans 2001 Kft.-vel együtt végzi el a munkát, miközben azt sem tudni, hogy a Budapesti Atlétikai Aréna valóban megépülhet-e, hiszen többek között a főváros új vezetése is ellenzi. Az épületbontások mintegy 4 milliárd forintos költsége mellett lapinformációk szerint a tervek elkészítése 4,7 milliárdba került, a kormány pedig az atlétikai világbajnokság megrendezésére 31,5 milliárdot különített el. Eddig ezek a költségek ismertek, de az, hogy a sportlétesítmény megépítése mennyibe kerülhet majd, még nem.

Mind a magyar, mind a szerb fél titkolja a Délvidéki Sport Akadémiára szánt magyar állami támogatásból fizetett eddigi, és tervezett kiadásokat. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azzal utasította el az iratok kiadását, hogy ő csak közvetítő, a támogatás bonyolítója és ellenőrzője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve a projekt gazdája, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) – érdemi információt viszont egyik magyar állami szervezettől sem kaptunk. Így továbbra sem tudni, hogy a magyar költségvetési forrásokból milyen fejlesztések valósulnak meg, mennyiből, és kinek a kivitelezésében. Az sem világos, hogy ki és milyen forrásokból fogja fenntartani a stadiont és az akadémiát.

Tavaly szeptemberhez képest csak az összeg nőtt abban a belügyminisztériumi (BM) tájékoztatásban, amelyet az Átlátszó megkeresésére adott a tárca a Várba való költöztetésére vonatkozóan. Az akkori válasz szerint 1,2 milliárd forintot fizettek ki. Ez az összeg mostanra mintegy 150 millióval megnőtt. Az átpakolás időpontjáról továbbra sem tudni.

Nemrég húzott be két zsíros azbesztmentesítő közbeszerzést az a cég, amelynek ügyvezetője az azbesztmentesítők szövetségének elnökeként a Magyar Időkben mosdatta az Országos Széchényi Könyvtár azbesztkezelési szokásait. A cikk címe azt volt, hogy nincs komoly az azbesztveszély az épületben. Korábban éppen a szövetség előzetes szakvéleménye állította az ellenkezőjét. A könyvtári dolgozók továbbra sem nyugodtak.

Hiába jelentették be a 2014-es országgyűlési választások után, hogy a kormányzati szervek a budai Várnegyedbe költöznek, és hiába különítettek el erre súlyos milliárdokat a központi költségvetésből, továbbra sem tudni, hogy pontosan mennyi adófizetői forintba fog kerülni a terv megvalósítása. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a Belügyminisztérium nem tudta megmondani az Átlátszónak, mennyibe kerül a tárca átköltöztetése.

A Középülettervező Zrt. nyerte a hirdetmény nélküli közbeszerzést, melyre mástól nem is kértek ajánlatot, mert a KÖZTI az eredeti tervek kizárólagos tulajdonosa.