K-Monitor Adatbázis

Felcsúttól Kazincbarcikáig, az MTVA-tól a TEK-ig: a KiMitTud közérdekű adatigénylő portál 2014-ben is a segítségünkre volt abban, hogy minél pontosabb képet kapjunk arról, mire költi az állam a közpénzt vagy milyen adatok, információk állnak egy-egy döntés hátterében. Az adatigénylésekből született cikkekből válogattunk.

Több mint 600 millió forint uniós forrást nyert különféle zöldprojektekre 2009 óta a Régiók Fejlesztéséért Egyesület – a projektek egy része azonban minimum talányos. A nem igazán ismert egyesület kulcsemberének kapcsolatrendszerében Bajnai Gordon egykori kormányzati tanácsadója éppúgy megtalálható, mint a Fidesztől nem túl távoli mádi borászlobbi.

1992 óta van lehetősége az állampolgároknak közérdekűadat-igényléseket benyújtani, de igazán 2012 óta terjedt el az állampolgárok között a demokrácia eme remek eszköze. Ma már az adatokat kezelő állami és önkormányzati szervek és cégek is teljesen természetesnek veszik, ha valaki információkéréssel fordul hozzájuk, elenyésző azon adatgazdák száma, akik a törvényi előírásokat figyelmen kívül hagyva banális indokokkal megtagadnak, vagy épp megválaszolatlanul hagynak egy-egy igénylést. De erre is van hatékony megoldás.

Harmadjára is megválasztott szocialista polgármester, kettővel több MSZP-s a testületben, régi emberek új pozíciókban: ez történt Kazincbarcikán az őszi önkormányzati választás óta.

A milliós, százmilliós ügyekhez képest apró sikernek tűnhet, pedig valójában nagyon-nagyon fontos: panaszbeadványunk nyomán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság megállapította, hogy a miskolci önkormányzat egy közadatigénylés megválaszolásakor jogsértően kért oldalanként 150 forint költségtérítést egy 2 oldalas dokumentumért.

A kommunikációs kiadásokat összesítő szerződéslistákból kiderül, mire mennyit költött a Barcika Art Kft. a “Svájci Projekt” és a “Fiatal Belváros”-program kommunikációja során. A szokásos kedvenc cég, azonos napon kötött érdekes szerződések, drága időkapszula, minimálbért kereső polgármesterfeleség. Újabb közérdekű adatokat tettünk nyilvánossá.

Mindössze 11 településen kellett november 9-én megismételni részben vagy egészen az önkormányzati választást – ez alapján úgy tűnhet, szabad és tisztességes választás zajlott október 12-én. Az általunk megismert, és részben már a nyilvánosság elé tárt ügyek azonban ennél jóval kedvezőtlenebb képet mutatnak. Mivel a nagyobb városokban a helyi média többé-kevésbé dokumentálta a választásokkal kapcsolatos visszaéléseket, elsősorban a kisebb településekre koncentráltunk.

Különös szavazat-ellenőrzési módszer nyomaira bukkantunk a Borsod megyei Forró községben az önkormányzati választásokon. A legendás láncszavazás vagy a korszerűbb telefonos szavazólap-bemutatás helyett egész egyszerűen több ember esetében nyílt szavazássá változtatják a voksolást. Néhányan fellázadtak az évtizedes gyakorlat ellen.

Közel egy év packázás után hamarosan végre megtudhatjuk, hogy mire költötte Kazincbarcika kommunikációs cége a Svájci Hozzájárulással összefüggő 144 millió forintos keretből eddig megkapott összeget, illetve mekkora fizetésért foglalkoztatják Szitka Péter MSZP-s polgármester feleségét dekoratőrként. OpenBarcika-projekt, sokadik felvonás.

Kazincbarcikán maximális fordulatszámon pörög az önkormányzati választási kampány. A település minden pontján Szitka Péter MSZP-s polgármester óriásplakátjai láthatók, az összes lámpaoszlopról ő mosolyog a lakosokra, és gőzerővel folynak különböző beruházások is. Az állam átvállalta a város 5,4 milliárd forintos adósságát.