K-Monitor Adatbázis

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter váratlanul közzétette a Facebook-oldalán az orosz és a kínai vakcinák beszerzéséről szóló szerződéseket, amikről korábban azt sem voltak hajlandók elárulni, hogy kinél vannak. A kínai oltóanyagot a kormány egy magyar közvetítőcégtől vette, amely a nagy biznisz előtt csodálatos átalakuláson ment át: szántóföldi székhelyéről budapesti irodaházba költözött, és megszabadult korábbi tulajdonosától, aki gyanús ügyekben volt érintett.

Mindkét oltóanyag beszerzését Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be, ezért joggal gondolhattuk, hogy az ő tárcájánál vannak az iratok. A külügy azonban azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy nem adatgazda a kérdésben, és ugyanezt írta vissza adatkérésünkre a Miniszterelnökség is. Nem adjuk fel, több állami szervtől is kikértük a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinák vásárlásáról szóló szerződéseket, hogy megtudjuk a beszerzések részleteit.

Vidéki tudósítóink segítségével összesen 104 önkormányzatot kérdeztük meg szerte az országban arról, milyen hatással volt a pandémia és az azzal kapcsolatban meghozott kormányzati intézkedések a települések költségvetésére. Cikkünk megjelenéséig 27 válasz érkezett, kormánypárti és ellenzéki városvezetők is megszólaltak. Az elvonásokat láthatóan minden település megérezte, több száz milliós, esetenként milliárdos bevételkiesésük keletkezett. Munkahelyek szűnnek meg, fejlesztések, programok maradnak el, spórolás kezdődik minden fronton. Van, aki szerint az önkormányzatok forráselvonása nem most kezdődött, már évek óta tart, ez csak a jéghegy csúcsa. A kormánypárti településvezetők ennek ellenére nem látják rossznak a helyzetet, támogatják a kormány döntéseit, és bíznak az állami kompenzációban.

A tavalyi év utolsó napján jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely három ellenzéki vezetésű fővárosi kerületet is súlyosan érintett: összesen 10 milliárdos elvonásról döntött a kormány, amit az egészségügy fejlesztésére fordítottak volna. Ezzel egy időben ugyanakkor két fideszes kerület többlettámogatást kapott, összesen 8,8 milliárd értékben.

Látványos ábrán mutatjuk be, hogyan alakultak a számok itthon és Szlovákiában. A rendelkezésre álló adatok alapján összehasonlítottuk, hogyan változott az aktív fertőzöttek száma Magyarországon és északi szomszédunknál, még az október 15-én bejelentett szigorítások óta. Lakosságarányosan közel egy szintről kezdett terjedni a koronavírusfertőzés a két országban, aztán valami történt: a különböző döntések különböző eredményeket hoztak.

Az azeri guruló dollárok botrány magyarországi kulcsfigurája, Hiszem János az egyik nagy kedvezményezettje a járványbiznisznek: cége 79 millió euró értékben szállít lélegeztetőgépeket és egyéb egészségügyi felszereléseket a Külgazdasági és Külügyminisztériummal kötött szerződés alapján. A titokzatos vállalkozót elsőként az Átlátszó mutatta be az azeri pénzmosodáról szóló 2017-es cikksorozatában, a mostani lélegeztetőgép-ügyletről a HVG adott hírt a minap.

Az Orbán-kormány állami intézményeitől mindeddig nem kaptunk választ arra, hogy milyen orvosi és védőeszközöket vettek a magyar orvosoknak, mentősöknek, rendőröknek. Ezért alaposan átnéztük a sikerpropagandára használt képeket. Amíg az állami szervek válaszára hiába vártunk, a hozzáférhető egyetlen információforráshoz fordultunk: azokhoz a képekhez és képsorokhoz, amelyek a megszerzett eszközökről, vagy azok csomagolásáról készültek. Ezek között pedig minden jel szerint az európai sztenderdeket súlyosan alulmúló típusok is előfordultak. Átvizsgáltuk a Kínából közbeszerzett, illetve az ottani vállalkozások baráti adományait tartalmazó, a reptéri szalagokon sorjázó kartondobozokról készült kormányzati dicsőségfotókat, ezután azonosítottuk az egyes termékek és gyártóik megnevezését, és megpróbáltuk ellenőrizni: az exportőr kóser papírokat adott-e melléjük. Nyolc olyan eszközt is találtunk, amivel is gondok lehetnek.

Súlyos hiányosságai lehetnek azoknak az FFP2-esként hirdetett maszkoknak, amiket kétes hitelességű minőségi tanúsítványok kísérnek a magyar webshopokban. Alig találni olyan FFP2 minősítésűként reklámozott maszkot, ami biztosan hiteles megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkezik — erre jutottunk, amikor átnéztük a honi interneten rendelhető szájmaszkok kínálatát. A kétes dokumentációval érkező szájmaszkok között több olyan is volt, ami európai állami szervek mérései szerint nem elégíti ki a szükséges sztenderdeket. Egy maszk például 6 százalék helyett legalább 53 százalékban engedte át a részecskéket. Megkeresésünk után több magyar viszonteladó is eltüntette a kétes minőségű termékeket a boltjából. Egy név nélkül nyilatkozó importőr elmondta: semmi segítséget nem kapott a magyar hatóságoktól a dokumentáció ellenőrzéséhez.

Miközben az országban mindenhol készlethiányra panaszkodnak, a gyógyszertárakban és a boltokban szinte már sehol sem kapni, és még a háziorvosoknak sem jut elég maszk és kézfertőtlenítő, Szabó Tünde sportért felelős államtitkár testvérének a veje nagy tételben, képekkel illusztrálva kínál eladásra maszkokat és fertőtlenítőt az Instagram oldalán.