K-Monitor Adatbázis

Pluszmunkák miatt tovább drágul a Corvinus Egyetem Ménesi úti campusának felújítása, és a beruházás kivitelezésének határideje is csúszik. Az így 15,4 milliárdba kerülő fejlesztés azonban már nem a magyar államot, hanem a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványt gazdagítja, miután a kormány két évvel ezelőtt ingyen átadta a teljes intézményt a szervezetnek. A felújítást Orbán Viktor barátjának, Garancsi Istvánnak a cége végzi.

Bár a Nemzeti Filmintézet 2,5 milliárd forinttal támogatta az 1242 – A Nyugat kapujában című nagyszabású film elkészültét, a mai napig nem kezdődött el az utómunka, pedig a forgatás 2023 februárjában véget ért. Az alvállalkozók tartozásokat emlegetnek, az NFI szerint minden rendben, a filmkészítő cég nem nyilatkozik.

Lőcsei Lajos momentumos országgyűlési képviselő kérdezte a Parlamentben Pintér Sándor belügyminisztert cikkünk nyomán a szegényeknek uniós pénzből biztosított élelmiszercsomagokról. Azokról, amelyekben a termékek rendkívül túlárazottak voltak, egy 159 forintos tej például 516 forintba került. A kormány szerint ezzel nincs semmi baj.

39 728 tonna – a NÉBIH idén május 10. és június 6. között ennyi Ukrajnából érkezett gabonát vizsgált. Holott a kormány április 15-én megtiltotta az észak-keleti szomszédunktól származó gabonaimportot, majd Bulgáriával, Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával közösen kilobbizott egy uniós behozatali tilalmat is. Az Agrárminisztérium nem válaszolt a kérdéseinkre.

Nagyon úgy tűnik, hogy van az az adatigénylés, ami már a Miniszterelnöki Kabinetiroda hétpróbás munkatársait is kizökkenti a napi rutinjukból. A sok-sok év alatt kidolgozott kérdéselhárító módszereik ugyanis nem alkalmazhatók, ha egy állampolgár nem egy kupac számra kíváncsi, hanem Orbán Viktor testdublőrére.

2023 májusában fogadta el az Országgyűlés az ún. Panasztörvényt, amely jelentős változásokat hoz azok számára, akik akár a magán-, akár közszféra szervezeteinél észlelt visszaéléseket kívánják bejelenteni.

Harmincöt vádlott és sok-sok évi nyomozás után még ma sem jelenthető ki egyértelműen, kik és hogyan tehetők felelőssé azért, hogy az egykor látogatott és virágzó Herkulesfürdő mára Románia egyik szégyenfoltjává vált. Az épületek jelentős része erősen leromlott állapotban van, a privatizáció pedig inkább ártott, mint használt. A turisták körében még így is népszerű a műemlék – ha nem félnek a kóbor kutyáktól és a borsos áraktól. A RISE Project és az Átlátszó közös cikke a Journalismfund Europe támogatásával készült.

A teljesítés fő helyszíne a Budapest, Széchenyi rakpart 19. szám alatti épület, vagyis a Képviselői Irodaház. Szerettük volna megtudni, miért van szükség a 42 millió forintos fejlesztésre, és azt is, hogy hova szerelik fel a nagy felbontású képeket készítő kültéri cső- és dómkamerákat. Kérdéseinkre azonban egyelőre nem kaptunk választ.

Kell-e koronavírus oltás, kell-e maszkot hordani a buszon, koronavírussal kapcsolatos kérdésekben ki tud segíteni – többek között ezeket kérdeztük a kormány által közel 400 millió forintból kifejlesztett chatrobottól. Ez az egyike azoknak a megrendeléseknek, amiket közbeszerzés nélkül intéztek a koronavírusra hivatkozva. A megrendelő a Belügyminisztérium volt, a kivitelezésben pedig több cég is részt vett.

Az agrárminiszter tavaly augusztusban jelentette be, hogy „a háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is.” Ahogy az Átlátszó később feltárta, betiltásról ugyan nem volt szó, ugyanakkor a kormány valóban jogszabályba foglalta a tűzifa- és a szén-export korlátozásának lehetőségét. Ezt az Európai Bizottság összeegyeztethetetlennek találta az uniós jogrenddel, ezért januárban kötelezettségszegési eljárást indított miatta.