K-Monitor Adatbázis

A magyar-román közös uniós pályázattal, a HURO-val foglalkozó cikksorozatunk második részében a kommunikációs pályázatokat vesszük szemügyre. Feltűnik Simonka György fideszes képviselő, és azt is megtudjuk, mi jön ki 112 ezer eurónyi pályázati pénzből.

Az egyik minisztérium („közreműködő szervezet”) irányítja és felügyeli egy sokmilliárdos uniós projekt lebonyolítását. A projekt kedvezményezettje a piaci ár sokszorosáért vásárolgat a projektpénzből ezt-azt, tényleges eredményeket nem nagyon kell produkálni, az egész projekt inkább csak politikai PR, jól elvannak.

A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban (HURO) becslésünk szerint legkevesebb 7 milliárd, más becslések szerint 16 milliárd forint uniós támogatást költött el a két szomszédos ország olyan utak megépítésére, amelyek a semmibe vezetnek, autó csak elvétve jár rajtuk, értelmük és hasznuk egyaránt erősen megkérdőjelezhető. A magyar oldalon az útépítési tenderekkel a kormányváltás óta szárnyaló Duna Aszfalt Kft. nyert nagyot, ez a cég kapta a legtöbb pénzt a programból.

Elképesztő fejlődésen ment keresztül a kormányváltás óta egy eddig jórészt ismeretlen cég, a Békés Drén Kft. A vállalkozás az elmúlt 5 évben konzorciumi partnereivel közösen majdnem 70 milliárd forintnyi állami megbízást nyert el, miközben a szocialista kormányzatok idején csak elvétve futott be közbeszerzéseken. A cég tulajdonosát, Barkász Sándort többen a békési Mészáros Lőrincként emlegetik, akihez a Fidesz hatalomra kerülése óta ömlik a közpénz.

Bulgária egykori külügyi, gazdasági és szállítmányozási miniszterhelyettese árulja a magyar letelepedési kötvényeket, például a Közel-Keleten is.

A Háda-sztoriban eddig a legrosszabb forgatókönyv látszik megvalósulni: a cégcsoporthoz tartozó Maxx-Pont Kft. révén – kormányközlemény nevezi így – ugyan elköltöttek 340 milliót munkahelyteremtésre, de eddig csak annyi történt, hogy 130-cal kevesebben dolgoznak ott, mint két hónapja.

Hamarosan 600 millió forint uniós támogatáshoz juthat az Orbán Viktor által alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA), amely így megépítheti régóta dédelgetett álmát, a felcsúti kisvasutat. A PFLA kezdetben nem tudta megmondani, hogy milyen forrásból valósítja meg a projektet, később kiderült, hogy a kormány ad majd rá uniós fejlesztési forrást. A pályázat most jelent meg, meglepő lenne, ha a pénzért a Puskás Akadémiának bárkivel is versenyeznie kéne.

Az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint kétszer is elutasították azt a pályázatot, melynek keretében végül mégis kapott 267 millió forint EU-támogatást az L. Simon László által 2011-ben alapított Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány. A támogatást egy kápolnásnyéki kastély felújítására ítélték oda. Az épület korábban L. Simon László cégének tulajdonában volt, és ma is az ő nevére van banki jelzálog bejegyezve a tulajdoni lapra.

2009-ben az Európai Parlament pályázati támogatási rendszer bevezetését javasolta tényfeltáró újságírók számára. Kettő vagy több tagország tényfeltáró újságírói együtt pályázhattak volna olyan ügyek a felderítésére, amelyek legalább két tagországot érintenek, esetleg az Unió egészét. 1,5 millió eurót szánt erre a Parlament az Unió 2010-es költségvetésében. Ez az összeg egészen mostanáig szerepelt a költségvetésben, de nem használták arra, amiért belekerült. A 2015-ös költségvetésben nincs már ilyen sor. Nagy erőfeszítések árán jutottunk odáig, hogy ne történjen semmi.