K-Monitor Adatbázis

Tavaly nyáron kikértük az NGM-től a felcsúti kisvasút uniós pályázatát, de a minisztérium nem adta ki a dokumentációt, ezért pert indítottunk. Az első tárgyalás előtt néhány órával azonban az NGM átadta részünkre az iratanyagot. Most közzétesszük a 225 oldalas hatástanulmányt, amivel Mészáros Lőrinc focialapítványa 600 millió forint EU-s támogatást kért és kapott a kormánytól. A pályázó azzal számolt, hogy a projekt évi 1,5-2 millió forint veszteséget termel majd.

Sebtében hívta össze a polgármester a rendkívüli testületi ülést Velencén. A helyi építési szabályzatot úgy módosították volna, hogy az többek között a jegyző építkezésének is kedvezzen. Megjelentünk kamerával, interjút kértünk, és egy kisebb tanácskozás után levették a közfelháborodást tárgyát képező napirendi pontot az ülés napirendjéről.

A Vál-Völgye Vadásztársaság a jelenleg 825 hektáros Vérti vadaskertet 95 hektárral bővítené, és létrehozná mellette a 291 hektáros Ginza vadaskertet. A terjeszkedés állami és magántulajdonú földeket egyaránt érint, és Mészáros Lőrincék már az összesre megkapták a területhasználati engedélyt. A Ginzában főként muflonra és vaddisznóra lőhetnek majd a vendégek, a kibővített Vértiben dám- és gímszarvasra is. Az optimális vadlétszám elérésére 5 éves tervet készítettek, a vaddisznókat a szomszédos szabad területekről akarják befogni. A környezetvédelmi engedély folyamatban van, az illetékes hatóság közmeghallgatásokat rendelt el az ügyben.

L. Simon László volt kulturális államtitkár borászati cége megkapta a Velence kifejezés névhasználati jogát. A gyanúsan gyorsan összehívott testületi ülésen érdekes párbeszéd zajlott le a vonatkozó napirendi pontban.

Még 2013-ban kezdődött a dolog, és persze ezt is az álnok Brüsszel finanszírozta, konkrétan a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) révén. A projekt nagyjából akkor indult, mikor Széles Gábor bejelentette, “kirepült a madárka”, azaz működik az energiacella. Hasonló sikernek ígérkezett az „állandó mágnesek közt ébredő erőket” hasznosító energiatermelő eszköz, érthető, hogy a megépítéséhez félmilliárd forintos támogatással adták meg a kezdőlökést – a kiírás szerint piacorientált kutatás-fejlesztésre lehetett pályázni. Bár a pályázat simán átment a magyar irányítóhatóságon, valami időközben mégis félremehetett: a prototípus a támogatott szerint elkészült ugyan, de egyelőre nem látta senki, és semmilyen nyilvános adat nincs róla; a minisztérium viszont kétségbeesetten titkolózik, végül a projekt is eltűnt a kormány pályázati portáljáról.

53,6 millió forintba kerül a Rókusfalvy-család etyeki borászatának kipofozása, a projektre EU-támogatást kértek.

A felcsúti polgármester gyerekeinek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. 2016-os árbevétele 3,2 milliárd forint lett, ami 273,5 %-os növekedés a 2015-ös 1,1 milliárdhoz képest.

Ugyanolyan projektekre fizettek ki százmilliókat a Mengyi “Voldemort” Roland közeli cégeknek a Csongrád-Cece-Lajoskomárom EU-forrás Bermuda-háromszögben. A feltűnő egyezések rendszerhibákat mutatnak.

A Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Magyar Építő Zrt. konzorciuma 646 millió forintos ajánlattal nyert a Fejér Megyei Kormányhivatal tenderén.

Vajon milyen vállalásokat tett a kormány a felcsúti kisvasút 600 millió forintos uniós támogatásáért cserébe, és miért titkolják azokat? A Nemzetgazdasági Minisztérium az Átlátszó közadatigénylésére csak az EU-s projekteket összesítő kormányzati honlap linkjét küldte el válaszként, és a NAIH állásfoglalására sem reagált. Közben a kisvasút már csak hétvégente közlekedik.