K-Monitor Adatbázis

Megszüntették a nyomozást a BKK botrányos onlinejegyrendszer-beszerzése ügyében – ezt ismertette Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szokásos Korrupcióinfóján. A politikus új feljelentést tesz, ezúttal a közbeszerzési szabályok megsértése miatt.

1,6 milliárd forintos közbeszerzés nyomán üzemeltetheti a Budaörsi Egészségügyi Központot a Jump-Consulting Kft. A cég budaörsi szerepe ellen korábban tiltakozott a helyi jobbos ellenzék, azt kifogásolták, hogy az egyik ügyvezető Wittinghoff Tamás polgármesterrel áll családi kapcsolatban. Arról még nem esett szó, hogy a cégben tavaly nyárig érdekelt volt a „voldemortos” Holbok Sándor, a Fidesz befolyásos háttérembere is. Mint maga Holbok elmondta az Átlátszónak: a többi tulajdonos ismerőseként érkezett az üzletbe.

Hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a rendőrség, amiért Dunakeszi fideszes önkormányzata sokszorosan túlárazott ártéri erdőt vett egy helyi zöldbárótól.

Még az erős magyar mezőnyben is az élbolyban van a Nyíregyháza-Sóstó-projekt a nagy uniós lenyúlásversenyben: a 2,1 milliárdos fejlesztésből becslésünk szerint akár a felét is ellophatták, a pontos összeget egy alapos nyomozás tudná megmondani. Úgy néz ki viszont, ilyen nem lesz, mert a Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást. Az indoklás is tartalmaz érdekességeket, ráadásul kiderült, hogy az egyik érintett cég tulajdonosa és a nyomozó ügyészség a feljelentés idején vezető beosztásban lévő ügyésze testvérek.

Az Alstom-ügyben az osztrák hatóságok nem tudták megállapítani a gyanúsítottak – köztük a magyar bíróság által körözött Terner Géza – felelősségét a pénzmosás, hűtlen kezelés és vesztegetés miatt folyt eljárásban – ez derül ki az Átlátszó birtokában lévő, az Európai Igazságügyi Együttműködési Egységnek, az Eurojustnak címzett osztrák ügyészségi anyagból. Ezért a büntetőeljárást megszüntették. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerkesztőségünket arról tájékoztatta, hogy jogsegélykérelmek útján valamennyi érintett országban folytatott nyomozás adatait beszerezték és értékelték, de azokról nem nyilatkoznak.

Az oligarchacsere-projekt egyik mellékhadszíntere a Nobilis Kristóf érdekeltségébe tartozó DÖB-68 Zrt. és az Exim Bank közt zajló, büntetőfeljelentéssel és nyomozással is dúsított jogvita. Az Exim 2014-ben kinevezett új vezetése polgári perben próbálja kimondatni a Nobilis cégével kötött bérleti szerződés érvénytelenségét – ezzel párhuzamosan Nobilis és a bank korábbi vezetője, Nátrán Roland immár gyanúsítottként célpontja a nyomozásnak. A szakértői nyilatkozatok eddig sem támasztották alá az Exim álláspontját, de most a birtokunkba került egy, a bank által megrendelt 2014-es szakvélemény is, amely kétségessé teszi a felperesi álláspont megalapozottságát. Biztos, ami biztos, a múlt héten kirúgták a szakvéleményt megrendelő banki vezetőt.

Százszorosan túlárazott ártéri erdőt vett Dunakeszi fideszes önkormányzata egy környékbeli zöldbárótól. A DK két helyi politikusa feljelentést tett hűtlen kezelés miatt.

A négyes metró építésével kapcsolatos, a kormány által pénteken publikált OLAF-jelentés alapján a gigaprojekttel kapcsolatos szabálytalanságok politikai felelőse egyértelműen a Demszky-féle fővárosi vezetés, a jogi felelősség pedig az általa irányított BKV akkori vezetői terhelheti. Medgyessy Péter ex-miniszterelnök nevesítése további alap arra, hogy a kormány a majdani visszafizetésért baloldali politikusokat hibáztathasson. Még akkor is, ha az OLAF által tett megállapítások nagyrésze nem vesztegetést, hanem a magyar infrastrukturális közbeszerzéseken megszokott szabálytalankodást takar. A legdurvább korrupciós ügyekben a jelentés nagyon szűkszavú: nem derül ki belőle, voltak-e a jelenlegi kormánypártokhoz közel álló kedvezményezettjei is a gyanús szerződéseknek. Ezeken az ügyeken a magyar ügyészség mintha csigalassúsággal dolgozna.

A Fidesz rogánista köre mindent járó malmocskaként használja az állami Eximbankot, mintegy konkurenciát teremtve (a formálisan legalábbis) a nagy vetélytárs Lázár János alá rendelt MFB-nek. Az ismertebb hitelek: a most visszafizetett Vajna-féle tévévásárlási hozzájárulás, a Garancsi-féle Kopaszi-gát, a Mészáros-közelbe zsilipelő szállodalánc finanszírozása, és így tovább. Ezek mellett eddig kevesebbet vagy éppen semennyit sem emlegetett tételekre is bukkantunk: milliárdos hitelt kapott például a kormánybarát izraelita felekezet, a Köves Slomó-féle EMIH baromfifeldolgozója is, de hiteleznek repülésszimulálást, diósgyőri fantomkohót és L. Simon-közeli agrárbizniszt is. Repkednek a milliárdok a részben a nemzetközi tőkepiacról finanszírozott állami pénzintézetnél.

A pécsi városvezetés 2016 júniusában kezdett ügyeskedni a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa, a korábban még megmentőként üdvözölt szír-svájci befektető ellehetetlenítése érdekében, ám a tervük mára csődöt mondott. Hiába hozták létre az önkormányzati Ledina Kft.-t 120 ex-zsolnays dolgozóval, és az MFB hiába adta el a Zsolnay banki tartozását a Fidesz-közeli WHB-nak: felszámolással sem tudták megszerezni a gyárat, mert Bachar Najari kifizette a közel 400 milliós követelést. Így a ledinások munka nélkül maradtak, ráadásul Najarié lesz több önkormányzati ingatlan jelzálogjoga is. A város vesztésre áll a saját maga által indított háborúban, Najariék pedig furcsa ajánlatokat kapnak kormányközeli üzletemberektől.