K-Monitor Adatbázis

2022-ben „Európa legnagyobb tűzijátékát” ígérte a kormány az államalapítás ünnepére, amit azonban a kedvezőtlen időjárás-előrejelzés miatt augusztus 20. helyett egy héttel később tartottak meg. A programot lebonyolító Magyar Turisztikai Ügynökség előzetesen csak annyit közölt, hogy a rakéták 1,3 milliárd forintba fognak kerülni. A honlapjukra azonban nemrég kitették a rendezvények teljes költségét, ami jóval magasabb ennél.

Öt hónapba telt, mire a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodával eljutottunk odáig, hogy megmutatták, mennyit költöttek 2022-ben a társadalmi célú reklámként futó kampányokra, és hol jelentek meg ezek a hirdetések. Az állami milliárdok legnagyobb része a kormányközeli médiánál landolt, de kapott belőle a Blikk, a Népszava, az ATV és az RTL is.

Többszáz millió forint adósságot fizettek ki, hogy eladhatóvá váljon két budapesti Tungsram-ingatlan. A vásárló egy kormányközeli cég, ami a gyár egykori hatalmas váci ingatlanát négyezer forintos négyzetméteráron szerezte meg. Sem a Tungsram, sem a vevő nem válaszolt a kérdéseinkre.

A Honvédelmi Minisztérium által közölt adatok szerint 223 útból 19 esetben a Köztársasági Elnöki Hivatal rendelt katonai repülőt valamilyen utazáshoz 2021 eleje és 2022 szeptembere között. A 19-ből csupán 6 esetben tüntettek fel üzemanyagköltséget, másik 6 útra pedig 0 forint kiadást adtak meg. Az adatszolgáltatás alapján Novák Katalin brazíliai útja például irreális módon nem került semmibe, Áder János pedig alig 125 ezer forintból megjárta Bulgáriát, miközben a svájci útja 17,5 millióba került.

A Transparency International (TI) 28. alkalommal készítette el a világ országait rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (CPI). A jelentésből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete a tavalyi évben sem javult, sőt: 10 év alatt Magyarország rontott legtöbbet a pontszámán. A tavalyi számok alapján már Bulgária is megelőz bennünket, ezzel az unió legkorruptabb országává váltunk. Diagramjainkon bemutatjuk, hogyan alakultak az egyes országok pontszámai az elmúlt tíz évben, és hogy teljesít Magyarország az idei rangsorban a V4-es országokkal, valamint Közép- és Kelet-Európával összevetésben.

November 30-án jelent meg cikkünk az Octopus Invest Kft.-ről, amely állami beruházásokat akasztott meg, és amely perek tucatjait folytatja az alvállalkozóival, akik állítják, nem fizették ki őket. Egy nappal később, december elsején pedig elindult a cég végelszámolására vonatkozó eljárás. Annak, hogy ez bekövetkezik, már voltak jelei. Mindeközben az alvállalkozók által emlegett Orbán Áron hivatalosan is szerepet vállalt két cégben, így már nemcsak szóbeszéd alapján, de cégszerűen is köthető az Octopus volt tulajdonosi köréhez.

A Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatok szerint 2021 január eleje és 2022 szeptember vége között a Miniszterelnökség, a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Külügyminisztérium delegáltjainak repülése után 644 millió forint költséget számoltak fel. Az összegben sok esetben nem szerepel üzemanyagköltség, viszont a delegációk fedélzeti ellátása és internetezése egy vagyonba került az adatok alapján. A rekorder minden tekintetben Szijjártó Péter tárcája: 102 millió forintért interneteztek, 10 esetben pedig 1 millió forintnál is többe került a külügyes delegáltak fogyasztása a katonai repülőkön. Szijjártó kairói útja során például 5,5 millió forint értékben ettek-ittak a levegőben, és még közel 7 millióért interneteztek. Egy madridi repülés során bő 2 millióba került a fedélzeti fogyasztás, egy ázsiai körút során pedig 12,5 millió volt Szíjjártóék internetköltsége.

Karácsony előtt a Honvédelmi Minisztériumtól soronként beszkennelt adatokat kaptunk a politikusok repüléseinek költségeiről. Hosszas munkával sikerült használható táblázattá alakítanunk a számokat, amik több szempontból is megdöbbentőek. Egyrészt kiderül belőlük, hogy sok esetben még a katonai repülőgépek üzemanyag-fogyasztását sem számlázta ki a honvédelmi tárca Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Novák Katalin utazásai kapcsán. Másrészt viszont a delegációk fedélzeti ellátása gyakran horribilis összegekbe került. A külügyminiszter kairói útja során például 5,5 millió forint volt a delegáció fedélzeti étel- és italfogyasztása, plusz még 6,8 millió az internethasználat. De vannak érdekes adatok a miniszterelnök amerikai és horvátországi kiruccanásairól is.

Megtaláltuk azt a svájci alapítványt, amiről a Nemzeti Információs Központ a titkosítás alól januárban feloldott második, dollárbaloldal-ügyi országgyűlési tájékoztatójában azt állítja, hogy az Action for Democracy korábban ismertté vált, milliárdos támogatásán felül közel 900 millió forintot küldött az Ezalényeg portálok kiadójának a tavalyi választási kampány során. A genfi bejegyzésű szervezet tisztségviselői nem nyilatkoztak az Átlátszó megkeresésére, de nyilvános forrásokból is sok minden megtudható róluk, és az általuk jegyzett alapítványról.

Az elmúlt napokban mindenki a magántőkealapokról beszélt, nem véletlenül. A Direkt36 ugyanis vette a fáradságot és végigbogarászott egy nyilvántartást, amelyből kiderült, kik a végső tulajdonosai egy-egy magyar magántőkealapnak. Nagy meglepetés persze nem érhetett senkit: a háttérben Mészáros Lőrincet, Szíjj Lászlót és Száraz Istvánt is ott találjuk. Most egy egyszerű kapcsolati háló és egy rövid folyamatábra segítségével próbáljuk megmutatni, ki kivel és hogyan függ össze a most feltárt információk alapján.