K-Monitor Adatbázis

1992 óta van lehetősége az állampolgároknak közérdekűadat-igényléseket benyújtani, de igazán 2012 óta terjedt el az állampolgárok között a demokrácia eme remek eszköze. Ma már az adatokat kezelő állami és önkormányzati szervek és cégek is teljesen természetesnek veszik, ha valaki információkéréssel fordul hozzájuk, elenyésző azon adatgazdák száma, akik a törvényi előírásokat figyelmen kívül hagyva banális indokokkal megtagadnak, vagy épp megválaszolatlanul hagynak egy-egy igénylést. De erre is van hatékony megoldás.

Hiába kerülnek nyilvánosságra naponta új információk a Quaestor-ügyben, a kérdések gyorsabban szaporodnak, mint a válaszok. Különösen messze vagyunk attól, hogy kiderüljön, hogy milyen konstrukcióban, ki és mennyi közpénzt rakott a bebukott cégcsoportba, illetve hogy a befektetésekről, majd azok kivonásáról szóló döntések meghozói mit tudtak a csoport működésének kockázatairól és pénzügyi helyzetéről. Az üggyel kapcsolatos adatigénylésekre érkezett válaszokból szemlézünk.

Elutasította a rendőrség a brókerbotrány fóti szálában tett ellenzéki feljelentést – értesült az Átlátszó. Elkészült ellenben az egymilliárdos helyi brókermutyi ügyében a vizsgálóbizottság részjelentés tervezete, amit ma délután tárnak a képviselőtestület elé.

Tovább tart az MSZP mélyrepülése: most a választókerületi rendszer ellen ágáló megyei vezetők meccselnek a központtal, tudomásunk szerint hamarosan összetartásra gyűlnek a hatalomból kiszoruló megyei pártelnökök. A Fidesz-szerű új pártszervezet nyertesei a választókerületek vezetői, egyikük például a milliomos munkaerőkölcsönző vállalkozó, ügyvéd és médiaguru szombathelyi politikus, Czeglédy Csaba, aki újabban kampányszervezőként is mutatkozik.

A lehető legnagykoalíciósabb cég a minap kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánított kaposvári Magyar Kémény Kft.

Az egyik minisztérium („közreműködő szervezet”) irányítja és felügyeli egy sokmilliárdos uniós projekt lebonyolítását. A projekt kedvezményezettje a piaci ár sokszorosáért vásárolgat a projektpénzből ezt-azt, tényleges eredményeket nem nagyon kell produkálni, az egész projekt inkább csak politikai PR, jól elvannak.

A XIII. kerületi Pannónia utcai óvoda értékesítésére kiírt pályázatot nemrégiben megnyerő cég tulajdonosa, Lovas Tamás üzleti sikere 1996 óta töretlen. Az ő és testvére neve először a Tocsik-ügyben került elő, de kaptak állami megrendelést az első Orbán-kormány idején, majd a Gyurcsány-érában is, és nem csak az újlipótvárosi szocialista önkormányzattal, hanem a Rogán Antal vezette Belvárossal is eredményesen üzleteltek.

A milliós, százmilliós ügyekhez képest apró sikernek tűnhet, pedig valójában nagyon-nagyon fontos: panaszbeadványunk nyomán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság megállapította, hogy a miskolci önkormányzat egy közadatigénylés megválaszolásakor jogsértően kért oldalanként 150 forint költségtérítést egy 2 oldalas dokumentumért.

A Malév-csőddel kapcsolatos, a TASZ által kiperelt állami dokumentumok alátámasztják: okkal írtunk 2012-ben arról, hogy titkos forgatókönyv szerint dőlhetett be a Malév.

Hogyan esett szét Magyarország egyik legnagyobb hírportáljának szerkesztősége? Kik voltak a szereplői a botránynak? Mi lett a szétszéledt szerkesztőség tagjainak sorsa, és kik léptek a helyükre? Az Origo-botrány rövid krónikája.