K-Monitor Adatbázis

Összegyűjtöttük a vizes vb-vel kapcsolatban kötött szerződéseket, azok alapján 93,93 milliárd forintnál jár a számláló. Ez az összeg még biztosan növekedni fog, mert jelenleg is több hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzés van folyamatban, melyek értéke majd csak a nyertes kihirdetése után válik ismertté.

Orbán Viktor vejének üzleti köre nagyot szakít a vérplazma üzleten. Egy EMMI rendeletnek köszönhetően a donoroknak viszont felére csökkent a pénze. A Tiborcz István körüli üzleti kört ismét a magyar állam hozta helyzetbe.

Soros György nem mond igazat, a "tőzsdecápa kegyeltjeit" az átláthatóságon kívül semmi nem fenyegeti Magyarországon - állítja az atv.hu-nak adott interjúban Gulyás Gergely. A Fidesz alelnöke nem támogatja, de mint mondja, nincs is róla szó, hogy vagyonbevallásra kötelezzék majd a Soros-pénzeket elfogadó civileket. Trump védelmében a "hazug liberalizmus utolsó bűzös leheletéről" beszél. Pokorni Zoltán már felkérte, legyen a XII. kerület egyéni Fideszes képviselő-jelöltje '18-ban. A Fidesz-elnökség február elejéig mind a 106 egyéni körzetet végigveszi.

A pécsi városvezetés 2016 júniusában kezdett ügyeskedni a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa, a korábban még megmentőként üdvözölt szír-svájci befektető ellehetetlenítése érdekében, ám a tervük mára csődöt mondott. Hiába hozták létre az önkormányzati Ledina Kft.-t 120 ex-zsolnays dolgozóval, és az MFB hiába adta el a Zsolnay banki tartozását a Fidesz-közeli WHB-nak: felszámolással sem tudták megszerezni a gyárat, mert Bachar Najari kifizette a közel 400 milliós követelést. Így a ledinások munka nélkül maradtak, ráadásul Najarié lesz több önkormányzati ingatlan jelzálogjoga is. A város vesztésre áll a saját maga által indított háborúban, Najariék pedig furcsa ajánlatokat kapnak kormányközeli üzletemberektől.

Három évvel ezelőtt az Óbuda Zrt. 5 millió forintot fizetett a budakalászi önkormányzatnak, hogy az megváltoztassa a Lupa-tó partjára vonatkozó építési szabályokat. Ezen a területen nyitott strandot Gerendai Károly 2016 nyarán.

„A mostaninál korruptabb kormány nem volt az elmúlt 26 évben Magyarországon” – mondta Tényi István egy interjúban. Az ország feljelentőjének is nevezett férfi szerint hiába látják az emberek a korrupciót, nem tudnak ellene tenni, mert ha jelzik is azokat a hatóságok felé, az semmilyen következménnyel nem jár. Sokszor valóban úgy tűnik, hogy a rendőrség és az ügyészség nem jeleskedik a visszaélések, törvénytelenségek elleni harcban. Egyre leleményesebb magyarázatokat találnak arra, miért is nincs tennivalójuk egy adott ügyben, amiről a sajtó ír és feljelentéseket is kapnak. Ezekből szedtünk össze egy csokorravalót a tavalyi termésből.

Négy éve azon lepődtünk meg, hogy az Orbán-kormány belépett, tegnap pedig azon, ahogyan – a szervezet története során a 70 tag közül elsőként a már megkezdett együttműködést megszakítva – kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership, OGP) nevű szervezetből. Nézzük, hogy pontosan mi vezetett odáig, hogy még a híresen diplomatikus Szíjjártó Péter is olyanokat vág a szakítás indokaként a szervezet szemébe, hogy az „egyes országok leckéztetésének terepévé vált, valós párbeszédet nem folytat, a tényeket elferdíti, és egyoldalú jelentéseket készít”.

A magyar gazdaság felpörgetésének ürügyével indult, végül csúfosan elbukott a letelepedési kötvény. A témával sok cikkben foglalkoztunk az Átlátszón, ebben az összeállításunkban felidézzük azt is, hogy ki járt a legjobban az üzlettel. Segítünk: nem a magyar állam.

A törvényjavaslat “mielőbbi elfogadásához fűződő kormányzati érdek” indokolja, hogy egy tegnap délben benyújtott javaslat alapján már ma adótitokká minősítse az Országgyűlés az adókedvezményekre és azt azt megalapozó támogatásokra vonatkozó adatokat. Ilyen fontos kormányzati érdek tehát, hogy ne derüljön ki, ki kit és mennyivel támogat ezekben a közbevételt csökkentő konstrukciókban. Bár elsőre mindenkinek a taó-pénzek jutottak eszébe, a közvetlen kiváltó ok alighanem egy fejlesztési adókedvezményeket érintő bírósági ítélet lehet.

Az Alkotmánybíróság döntését semmibe véve, jogtalanul volt előzetes letartóztatásban és jelenleg házi őrizetben sem kellene lennie – állítja Gulya Tibor, aki cégével bajba jutott devizahiteleseknek nyújtott szaktanácsadást. Az egykori rendőr úgy véli, nem is azon ügyek miatt került a rácsok mögé, amelyekre a bíróság az előzetes elrendelésekor hivatkozott.