K-Monitor Adatbázis

Újbuda önkormányzata és a korábban már pert nyert civilek bíróságon támadják meg a Déli Körvasút ismételten kiadott környezetvédelmi engedélyét. Eközben a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. megkezdte a fakivágást a vasúti töltés mentén, ami ellen az önkormányzat és a civilek egyaránt tiltakoznak. Lázár János építési és közlekedési miniszter kijelentette: kompromisszumos megoldást szeretne találni a beruházás ügyében. 

A MÁV 10 évig titokban akarta tartani a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő tram-train megvalósíthatósági tanulmányát, de megnyertük az emiatt indított pert, és nemrégiben megkaptuk az iratot. Abban az áll, hogy rövidebb utazási időre is alapították, hogy hasznos a tram-train – ám a járat valójában 8 perccel lassabb, mint tervezték. A költségekről azt írták, 1 százalékos eltérésnél „a közgazdasági teljesítménymutatók olyan értékre váltanának, amely a támogathatóságot kizárja”. Közben csak a vonatbeszerzés 17-ről 21 milliárdra drágult, a teljes beruházás pedig bő 80 milliárdba került. A projekt jelentős buszritkítással is számolt.

Több mint 80 milliárd forintba került a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő tram-train, de 10 évig titkolták volna a megvalósíthatósági tanulmányt, ezért pert indítottunk a MÁV ellen. A Fővárosi Ítélőtábla úgy látta, jogos az Átlátszó kérése, a vasúttársaságnak ki kell adni a tanulmányt. Már csak azért is, mert semmivel sem érveltek amellett, mi is az, amit a közpénzből épült vasút kapcsán ne lehetne nyilvánosságra hozni.

Egy évvel ezelőtt bőkezű, 50 milliárdos támogatást rendelt a magyar kormány az Iváncsán létesülő akkumulátorgyár infrastrukturális beruházásaihoz. Az összeg azóta tovább nőtt: a Mészáros és Mészáros Zrt. plusz 2,6 milliárd forintot kapott a gyárat kiszolgáló víziközművek megépítésére, de az útfejlesztések plusz 40 milliárdja sem szerepelt az eredeti rendeletben. A negatív környezeti hatásokkal viszont csak az üzemelés megkezdése után szembesülnek majd a lakosok – vélik a beruházás helyi kritikusai. 

Jó napja volt pénteken a kormányközeli West Hungaria Bau Kft.-nek: egy nettó 5,2 milliárdos és egy nettó 42,5 milliárdos beruházás elvégzésével bízták meg. A szerződés azonban egyelőre feltételes, így ha 180 napon belül nem teljesülnek a feltételek, akkor automatikusan meg is szűnik. Ennek ellenére az Állatorvostudományi Egyetem már korábban bejelentette, hogy a beruházás hamarosan megkezdődik.

Múlt héten járta be a sajtót a hír, hogy a Hajdúnánás külterületére tervezett, összesen 65 milliárd forintra becsült MotoGP pályaépítés is a megszorítások áldozata lesz, a beruházást felfüggesztik. Összesítettük, hogy a gyorsasági motoros versenypálya építésért felelős cégek vezetői 2020 szeptemberétől kezdve mennyi bruttó fizetést vihettek haza. A felügyelő bizottsági tagok több mint 40 milliót kaptak, a vezetők fizetése 2021 év végéig, azaz közel másfél év alatt összesen 181 millió forint volt. A fejesek között szerepelt Kósa Lajos egykori bizalmi embere, illetve a kukaholdingnak nevezett Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. egykori elnöke is.

Egy évvel ezelőtt, 2021 tavaszán értesült róla az Átlátszó, hogy a XII. kerület, Béla király út 3/a szám alatti, 2141 négyzetméteres állami ingatlant Áder János leköszönő államfőnek építik újjá. 2021 nyarán megszereztük a beruházás építési engedélyét, amelyből kiderültek a villa paraméterei, illetve az is, hogy az ingatlan a Normafa Park történelmi sportterület része, a rajta zajló beruházás pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügy. Az építkezés költségét a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság az Átlátszó adatigénylésére adott válaszában 929,1 millió forintban jelölte meg.

A korábban Club Aliga, jelenleg pedig Aligaliget néven futó projekt természetrombolással járna – állítják az építési terveket régóta kritizáló civilek. A beruházó ugyanis 180 méter hosszú szállodát húzna fel a mesés panorámájú partfal tetejére, aljára pedig villaépületeket építene. E célból megcsonkítaná Aliga ikonikus magaspartját: a felső részét „leborotválná”, és megbontaná az alját is, hogy nagyobb területen épülhessenek meg a tervezett villaépületek. Mindezt „közösségi érdekre” hivatkozva, a veszélyes partfal stabilizálásának szükségességével indokolják. A civil szervezetek azonban – akik éppen az instabil partfalra tervezett építkezést tartják veszélyesnek – újabb szakmai érveket sorakoztattak fel a beruházás természetkárosító és tájképromboló elemei ellen. A végső szót a környezetvédelmi hatóság fogja kimondani, erre azonban még mindig várni kell.

Hiába rendelt el változtatási tilalmat a szentendrei önkormányzat azokra az Annavölgyben és a Lajos-forrás közelében lévő ingatlanokra, amelyek tavaly áprilisban a Hauszmann Alapítvány tulajdonába kerültek. Egy december végi kormányrendelet szerint ugyanis kiemelt beruházásként fog sor kerülni építkezésekre az alapítvány tulajdonába került 5,5 hektárnyi, Natura 2000-es besorolású telkeken. Ráadásul a rendelet még egy újabb 90 hektáros, szintén természetvédelmi védettségű ingatlant is „beruházási célterületként” határoz meg. Az „Annavölgyi fejlesztések” pontos terveiről azonban hiába kérdeztük az Alapítványt. Időközben viszont megindult egy, a beruházás helyszínén megépülő szakiskola gyorsított engedélyezési eljárása.

Tízmillió eurót, azaz több mint 3,6 milliárd forintot fizettek be a Városháza-ügy több szereplőjének közös cégébe. Az orosz oligarcha Ruszlan Rahimkulov, a rejtélyes üzletember Zentai Péter, továbbá a Gattyán-párt alelnöke, Huszár Viktor is érdekeltek a vállalkozásban, amely a pénzből azt az ingatlant venné meg, ahol Bajnai Gordon volt miniszterelnököt lehallgatták. A befizetési ügyletben Zentai és Huszár érdekeltségei az üzletrészük cégértékében több millió euró növekedést könyvelhettek el, míg Rahimkulov cége számára az összesített szaldó súlyosan negatív. A cég tagadja, hogy rejtett pénzátadás történt volna, a többi szerintük „üzleti titok”.