K-Monitor Adatbázis

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára nemrég egy 50 tételből álló listát tett közzé arról, hogy milyen kulturális beruházásokat köszönhet az ország a Fidesz-kormánynak. A parlamenti képviselő ezzel szándékozott bizonyítani, hogy sokat tesznek a magyar kultúra védelméért és erősítéséért. Megnéztük ezért a felsorolt beruházások költségét, valamint azt, hogy mely cégek voltak a kivitelezők. A fellelhető dokumentumok és cikkek alapján az említett ötven beruházás összesen 255 milliárd forintot tesz ki, miközben csak a Puskás Aréna 190 milliárd forintba került. Az is kiderült, hogy a megbízások jelentős része és az arra fordított állami adóforintok több mint fele kormányközeli cégeknél landolt.

Három lépésben újul meg a Göcseji Falumúzeum, az állam eddig nettó 3 milliárd forintot áldozott a fejlesztésekre. A kivitelezésre a már jól ismert kormányközeli cégek jelentkeztek. A Mészáros-féle ZÁÉV az első körben alvállalkozóként, a másodikban fővállalkozóként nyert, és bevonta a munkába a Magyar Építő Zrt.-t. Annak egyik tulajdonosa, az Épkar Zrt. így hiába maradt alul kétszer is, közvetve mégis profitálhat a beruházásokból. A Szabadics Zrt. sem panaszkodhat: ők a Dunántúli Magasépítő Kft.-vel közösen vehetik ki részüket a munkálatokból. Utóbbi több szálon is kapcsolódik a ZÁÉV-hez.

A nemzet céghalmozójának korábban két klímatechnikai vállalkozása volt, ma már csak egy van. Mészáros Lőrinc nem cégeken keresztül, hanem személyesen volt tulajdonos a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft.-ben, szeptemberben viszont kiszállt belőle. Vele együtt távozott a tulajdonosi körből Szíjj László, a Duna Aszfalt vezére is. Az új tulajdonos a miniszterelnök vejével üzletelő WHB cégcsoport.

Öt év börtön – ennyit kockáztat, aki összebeszéléssel megbundáz egy közbeszerzést. Ha bűnszervezetben teszi, akkor még ennél is többet. Mi kevés híján száz olyan közbeszerzés adatait néztük át, ami az Elios Zrt. győzelmével végződött, és jónéhány olyan céget találtunk ezekben, amelyek konzorciumi partnerként, versenytársként és alvállalkozóként is megjelentek az Elios által megnyert tendereken. Az Eliossal együtt menetelő vállalkozások között az ágazat nagy múltú szereplői éppúgy felbukkannak, mint NER-barát kurzuslovagok. Nem állítjuk, hogy az összes érintett cég részt vett a közbeszerzések körüli visszaélésekben: azt elvileg a nyomozó hatóságok feladata lenne kideríteni, hogy ki vett részt tudatosan a közpénzszivattyúban.

A munkát a Mészáros Lőrinchez köthető Magyar Építő Zrt. és a Fertődi Építő Zrt. nyerte.

A ‘Kalandozzunk kerékpárral a Zagyva folyó mentén’ fantázianevű EU-s projekt jó eséllyel törhet a 2007-2014-es EU-s fejlesztési ciklus legértelemtelenebb magyarországi beruházása címre. A Zagyva ártérben lévő híd felesleges cikk-cakkokat ír le, a kalandpark le van zárva és kong az ürességtől, a kerékpárutat egy év után feltörte a nád. A projekttel a Mészáros Lőrinchez közeli Duna Aszfalt jutott EU-s pénzekhez.

A Magyar Építő Zrt. a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel közösen mintegy 470 millió forintért alakíthatja ki a Millenáris melletti területen a közparkot és végezheti el a mélygarázs földfelszín alatti elkészítő munkálatait – szerepel a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetményben.

Alvállalkozóként a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft. is részt vállal az új Hidegkuti Stadion nettó 6,3 milliárd forintos kivitelezésében.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tenderét a Magyar Építő Zrt. nyerte. A céget tavaly vásárolta meg a Körösaszfalt Zrt., az új Közgépnek nevezett Duna Aszfalt Zrt. érdekeltsége.

A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban (HURO) becslésünk szerint legkevesebb 7 milliárd, más becslések szerint 16 milliárd forint uniós támogatást költött el a két szomszédos ország olyan utak megépítésére, amelyek a semmibe vezetnek, autó csak elvétve jár rajtuk, értelmük és hasznuk egyaránt erősen megkérdőjelezhető. A magyar oldalon az útépítési tenderekkel a kormányváltás óta szárnyaló Duna Aszfalt Kft. nyert nagyot, ez a cég kapta a legtöbb pénzt a programból.