K-Monitor Adatbázis

Eredménytelen lett a magyar védelmi ipari termékek és szolgáltatások reklámozására, valamint a rendezvényszervezésre kiírt tender, miután a kiíró Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft. a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált. A megbízás időtartama 36 hónap, a keretösszeg pedig több mint félmilliárd forint lett volna. Az európai turné így egyelőre elmaradhat, pedig az állami tulajdonú cégre ráfért volna a promóció. A megbízás visszavonása annak fényében érdekes, hogy az állam éppen a honvédelmi célok teljesítése (és a rezsicsökkentés megvédése) érdekében halaszt el más beruházásokat több ezer milliárd forint értékben.

Mészáros Lőrinc és Szíjj László visontai keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Tavaly tavasszal közadatigénylésben kértük ki a kapcsolódó iratokat a tárcától, ami azonban csak húzta az időt, de nem adta ki a dokumentumokat. A bírósághoz fordultunk, a pert pedig első- és másodfokon is megnyertük, és ezután végre megkaptuk a Viresol támogatásának papírjait. Azokból az látszik, hogy a búzafeldolgozó 3,5 milliárdos összköltségű kapacitásbővítését segítette meg az állam 1,3 milliárddal, vagyis a beruházás 40%-át közpénzből finanszírozták.

A Tungsram Operations Kft.-től 2021 májusában megrendelt tanulmány azt vizsgálja, hol és milyen feltételekkel lehetne nukleáris fűtőelemgyárat létrehozni Magyarországon. A Miniszterelnökség és a Tungsram között létrejött, és az Átlátszóhoz eljutott szerződés szerint a tanulmánynak 2021 júniusában el kellett készülnie. A Miniszterelnökség köteles lett volna odaadni a közpénzből készíttetett dokumentumot, hiszen a jogszabályok értelmében az közérdekűnek minősül. De nem így tett, ezért bepereltük, mert nagyon szeretnénk megismerni a tanulmány következtetéseit.

Egyszerre bukkant fel Orbán Viktor és a „nemzeti tőkésosztályhoz” köthető OE-LEM lajstromjelű magánrepülőgép Párizsban a hétvégén. A miniszterelnök a Facebookon közzétett fotók alapján a francia szélsőjobboldal vezetőjével, Marine Le Pennel tárgyalt, arról azonban csak az AFP képei árulkodnak, hogy egyúttal a Bajnokok Ligája döntőjén is részt vett. Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy mikor és mivel utazott külföldi útjára Orbán Viktor, de megkeresésünkre nem reagáltak.

Kormányközeli figurák akár több tízmillió forintos tanácsadói szerződéseket kaptak céges érdekeltségeiken keresztül a kormánytól. Köztük van Fellegi Tamás egykori miniszter, Törcsi Péter volt KDNP-s képviselőjelölt, valamint Schillinger Erzsébet, az első Orbán-kormány miniszterelnökségi sajtófőnöke. A megbízások közös jellemzője, hogy noha közpénzből fizetik őket, a szerződéseket a kormány nem tette közzé a közérdekű adatokról szóló törvény szerint, pedig ez kötelessége lett volna.

Csak olyan egyszerű dolgokat szerettünk volna megtudni, hogy hány fát vágtak ki a látogatóközpont miatt, hány állat él a vadasparkban, és mekkora árbevételre számítanak az Erdő Háza nevű létesítményben, de egyelőre még nem sikerült. Az illetékes erdőgazdaság ugyanis megtagadta a közadatigénylésünket arra hivatkozva, hogy szerintük egy közérdekű vagyonkezelő alapítványra (KEKVA) nem vonatkozik az Infotörvény, nekik pedig a Soproni Egyetemet működtető alapítvány a tulajdonosuk, ezért nem kell válaszolniuk. Ez az első eset, amikor egy KEKVA tulajdonában lévő cég próbál kibújni a közadatok kiadása alól, de nem hagyjuk, a NAIH-hoz fordultunk.

2013-ban írtunk először arról, hogy az Elios Zrt. hogyan trükközött az uniós támogatásból megvalósuló közvilágítási projektekkel. A cégben tulajdonos volt Orbán Viktor miniszterelnök legidősebb lányának, Orbán Ráhelnek a férje, Tiborcz István is. Amikor az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége, az OLAF is vizsgálódni kezdett az Elios-ügyben, Tiborcz kiszállt a cégből, a magyar rendőrség pedig a nyomozás során nem talált semmi problémát. A kormány nem hozta nyilvánosságra az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentést, de az Eleven Gyál nevű civil szervezet a TASZ segítségével kiperelte a dokumentumot az Európai Bizottságtól.

Tarlós István korábbi főpolgármestert 2019. november 1-től az országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottá nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök. Tarlós 2021 őszén azt nyilatkozta, hogy többek között az M0-s körgyűrűről és a 4-es metró folytatási lehetőségeiről készít anyagokat a miniszterelnöknek. Közadatigénylésekkel próbáltunk meg utánajárni, hogy milyen tanulmányokat készített eddig, és mennyi jutattást kap a munkájáért, de csak annyit árult el a Miniszterelnöki Kormányiroda, hogy Tarlós személyesen ad tanácsokat – azt nem mondták meg, hogy mennyi fizetést kap. Egy miniszterelnöki megbízott maximum államtitkári fizetést kaphat, ami 2020 márciusa óta havi bruttó 1,75 millió forint.

A vadászati kiállításra hat állatszobrot rendeltek meg Szőke Gábor Miklós kormánykedvenc szobrász műhelyéből. A kiállítást szervező cég a múltkori adatigénylésünk alkalmával azt állította, hogy csak három alkotás (bőgő szarvasbika, vizsla, nyúl) árát ismeri, arról fogalma sincs, hogy a többi mennyibe került. Az állami cég azonban nem bontotta ki a valóság minden részletét, ugyanis a kiállítás hivatalos honlapján megtaláltuk a hiányzó szobrok árát egy dokumentumban. Kiderült, hogy a csodaszarvasra és a vadkanra összesen 30 millió forintot kapott a Magyar Természettudományi Múzeum, egy L. Simon Lászlóhoz köthető alapítvány pedig a medve szobor elkészítésére 18 millió forintot. Hónapokba telt, de végre kiderült tehát, hogy a hat állatszobor összesen 300 millió forintba került az adófizetőknek.

Tavaly augusztusban 295 millióért 11 lélegeztetőgépet vett az EMMI cége, ezek a Szent László Kórházba kerültek, miközben több mint 10 ezer raktárban porosodik. A Dél-Pesti Centrumkórház a cikk megjelenése után jelezte: ezek speciális gépek. Hogy milyenek, azt nem árulják el. A közadatigénylésünk megválaszolását a koronavírus 5. hullámára hivatkozva hosszabbították meg 45 napra.