K-Monitor Adatbázis

Sokba kerül az adófizetőknek a történelmi emlékezet (át)alakítása: a miniszterelnök nagy port vert és méregdrága várba költözése mellett nem spórol a kormány a Kossuth tér új arculatának kialakításánál sem.

Az ismeretlen festő által 1700 körül alkotott “Magyar vezérek és uralkodók” portrésorozatért fizettek a Carlton Hobbs LLC műkincskereskedő-cégnek.

Az uniós közbeszerzési értesítő legújabb számában megjelent tájékoztató szerint a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. és a West Hungária Bau Építőipari (WHB) Kft. a Pénzügyminisztérium műemléki épületrekonstrukciójának második ütemét 7,2 milliárd forintért végzi el. Ebből többek között 160 négyzetméter ólmozott üvegablak, 275 négyzetméter falikárpit, és 93 csillár készül el.

Tavaly rátett egy lapáttal a Bethlen Gábor Alap a 2017-es rekordévre: összesítésünk szerint 84 milliárd forint támogatást ítélt meg, nagyrészt határon túli szervezetek számára. A legnagyobb pénzeket a határon túli egyetemek, egyházak, és persze a fociklubok kapták.

Utólagos épületszigetelési és szakági építési munkákat, illetve bontást végez Tiborcz István üzlettársának cége, a West Hungária Bau (WHB) Kft. a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel közösen a Pénzügyminisztérium leendő épületén, amelynek összköltsége ezzel már 18 milliárd forintnál jár.

Megnézhette a sajtó a miniszterelnök új irodáját, amire több milliárd forint közpénzt költöttek, de a kormány és a propagandasajtó ennek ellenére azt hangsúlyozza, hogy egyszerű és puritán. Azt viszont még az Origo is megírta, hogy az iroda szőnyegeit, amiket a padlóra terítve, rendeltetésszerűen használnak, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből kölcsönözte ki a Miniszterelnökség.

Az Átlátszó decemberben cikksorozatban számolt be arról, hogy az elmúlt években 22,5 milliárd forint ment magyar költségvetési forrásokból hat szomszédos országba, határon túli futballakadémiák támogatására. Most az év végén ehhez hozzáadott még további 9,97 milliárd forintot a kormány, így a számláló már bőven 30 milliárd forint felett jár. A pénzt jórészt ugyanazok kapták, mint eddig: ismét jutott pénz Mészáros Lőrinc eszéki csapatának akadémiájára, valamint az FK Csíkszereda Egyesületnek is, ahonnan ingyen igazolhat fiatal tehetségeket a Felcsút.

Szervezetenként százmillió forint állami támogatást kapott szeptemberben az a hat nagy szakszervezet, amelyek 2012-ben megállapodást kötöttek a kormánnyal. A támogatottak között van az a három szervezet (Liga, MOSZ, MaSzSz) is, akik most tiltakoznak a munkavállalók túlóráinak tervezett emelése ellen.

Mind a magyar, mind a szerb fél titkolja a Délvidéki Sport Akadémiára szánt magyar állami támogatásból fizetett eddigi, és tervezett kiadásokat. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azzal utasította el az iratok kiadását, hogy ő csak közvetítő, a támogatás bonyolítója és ellenőrzője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve a projekt gazdája, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) – érdemi információt viszont egyik magyar állami szervezettől sem kaptunk. Így továbbra sem tudni, hogy a magyar költségvetési forrásokból milyen fejlesztések valósulnak meg, mennyiből, és kinek a kivitelezésében. Az sem világos, hogy ki és milyen forrásokból fogja fenntartani a stadiont és az akadémiát.

Orbán Viktor gyakran emlegeti kormányának jó kínai kapcsolatait, és az úgynevezett „Keleti nyitás” politikájának fontosságát. A Brüsszel-ellenes szabadságharc közepette az uniót is előszeretettel bosszantja azzal, hogy hangsúlyozza: olyan gazdag és hatalmas illiberális barátai vannak, mint Peking. Eközben azonban a számok nem azt mutatják, hogy Kína valóban Magyarország segítségére sietne egy pénzügyi zavarban. Az elmúlt években beígért hitelekből és óriási beruházásokból egyelőre nem lett semmi, és a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának felújítása sem indult meg. A Vsquare.org projektje keretében az Átlátszó annak járt utána, vajon miért nem érnek ide a Peking által ígért összegek, és eközben Orbán Viktor miért henceg továbbra is a szoros kínai-magyar barátsággal.