K-Monitor Adatbázis

Varga Judit ex-miniszter volt férjének kifakadása ugyan ráirányította a figyelmet a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Balásy Gyula által tulajdonolt cégek együttműködésére, de ez sem zavarta az érintett szereplőket abban, hogy egy újabb, 1 évre szóló (és kétszer meghosszabbítható), ismeretlen összegű keretszerződést írjanak alá rendezvényszervezésre. Újabb 12 hónapig tehát senki más nem tud pályázni az eseti megbízásokra – akkor sem, ha olcsóbban tudnák elvégezni az adott feladatot, mint a Balásy-cégek.

Ma már nem várható el a közmédiától, hogy minden ellentétes álláspontot részletesen bemutasson, hiszen más forrásokból is értesülni lehet a hírekről és a véleményekről – legalábbis a Médiatanács szerint. A köztévé műsoraira ennek ellenére minden adófizető egyformán áldoz, hiszen az MTVA idén 142 milliárd forint közpénzből működhet. Most ebből költenek el negyedmilliárdot arra, hogy megtudják, a lakosság hogyan fogyasztja a tartalmaikat.

Önkormányzatok, cégek és egyéb szervezetek között bukkant fel egy titokzatos „gyuszika” nevű pályázó egy, a Magyar Államkincstár oldalán közzétett táblázatban. Az adatsor az államtól igényelt és kiutalt támogatásokat tartalmazta, amely szerint „gyuszikának” 1 milliárd forintot ítéltek oda. A Nemzeti Választási Iroda azonban ezt cáfolta, mondván, a támogatói adatsor fiktív, és a tesztelést követően maradt véletlenül a rendszerben. A Magyar Államkincstár pedig nem ellenőrizte a táblázat valóságtartalmát, arra ugyanis elmondásuk szerint nem jogosultak.

Varga Judit volt férje, Magyar Péter bombát robbantott azzal, hogy azt mondta: a Diákhitel Központ kommunikációs szerződési túlárazottak voltak. Az állítások miatt a DK és Vona Gábor új pártja feljelentést tesz, miközben a probléma már évek óta ismert. Cikkünkben bemutatjuk, milyen lépések vezettek a Diákhitelnek is dolgozó Balásy-cégek hegemóniájához, ki a Nemzeti Kommunikációs Hivatal nagy hatalmú vezetője (és mi köze Novák Katalinhoz), és hogy mi minden támasztja alá Magyar Péter kijelentését, annak ellenére, hogy az NKOH tagadja a vádakat.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal újabb versenykorlátozónak tűnő tenderén lett befutó egy kormányközeli cég. A legfrissebb eljárás példáján keresztül mutatjuk be, hogyan működik a központosított közbeszerzés, és hogy miért tartja azt még az Integritás Hatóság is aggályosnak. Az elkövetkező hetekben pedig cikksorozatban mutatjuk be, mely kormányközeli cégeknek hoz hasznot a rendszer.

A Transparency International (TI) 29. alkalommal készítette el a világ országait rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (CPI). A jelentésből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete a tavalyi évben sem javult, sőt: már második éve hazánk az Európai Unió tagállamainak sereghajtója. Diagramjainkon bemutatjuk, hogyan alakultak az egyes országok pontszámai az elmúlt tíz évben, és hogy teljesít Magyarország az idei rangsorban Közép- és Kelet-Európával, valamint a szomszédos országokkal összevetve.

Nehezen megmagyarázhatónak tűnik, hogy a Porsche Lízing Kft. miért szállt ki önként egy versenyből, amin ők pályáztak a legolcsóbb árral. Nettó 1,29 milliárdos ajánlatukkal ugyanis behúzhatták volna a közútkezelő flotta-tenderét, ha beadják a kért hiánypótlást. A maximum pár órás papírmunkát azonban a Porsche valamiért nem végezte el, így az ajánlatát érvénytelennek nyilvánították. Ezzel pedig a második helyen álló Mészáros M1 Kft. ölébe hullott a győzelem. Mindez csak azokból a dokumentumokból derült ki, amiket közérdekű adatigényléssel szereztünk meg a Magyar Közút Zrt.-től.

A Puskás Akadémia elnöki szerepét is betöltő Mészáros Lőrinc nemrég a dél-spanyolországi Marbellán járt, ahol az NB 1-es Puskás Akadémia FC edzőtáborát, illetve egyik felkészülési meccsét látogatta meg. A repülőgép-figyelő oldalak tanúsága szerint a felcsúti vállalkozó mindkét – vele korábban összefüggésbe hozott – légi járművet, azaz az OE-XWY lajstromjelzésű helikoptert és az OE-HUG jelű privát jetet is használta az utazásához.

Tavaly márciusban számoltunk be a nyírmártonfalvai lombkorona-sétányról, aminek építése közben kivitelezője, a helyi fideszes polgármester kivágta körülötte a fákat. Az ügy nagy port vert fel itthon és külföldön is, mivel a polgármester az építményre 60 millió forintnyi európai uniós támogatást nyert. Cikkünk után a Transparency International Magyarország az Integritás Hatósághoz fordult az ügyben, ami ma közölte: a vizsgálat során súlyos szabálytalanságokat találtak, ezért feljelentést tettek költségvetési csalás és versenyt korlátozó megállapodás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt, továbbá versenyfelügyeleti eljárást is kezdeményeznek a Gazdasági Versenyhivatalnál.

Előkelő helyen szerepel a magyar képviselőcsoport az EP-képviselők kifogásolható ügyeit gyűjtő EP-képviselő Szabálysértési Projekt (MEP Misconduct Project) adatbázisában: a magyar küldöttek több mint felének nevéhez kapcsolódik valamilyen kétes ügy. Ezek elsősorban magyar közpénzekkel kapcsolatosak, ami nem csoda, hiszen a magyar EP-képviselők jelentős része brüsszeli munkáján kívül Magyarországon is fontos politikai funkciókat tölt be.