K-Monitor Adatbázis

Ha horribilisnek gondoltuk a 2014-es 2,3 milliárdos mínuszt, akkor most kapaszkodjunk meg: 5,9 milliárd forintos veszteséggel gazdálkodott tavaly a külügyminisztérium botránycége, az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. A külügynek tőkét kell pótolnia, miközben nemrég adott 5 milliárd hitelt is.

Több mint két hónappal a május végi határidő után sem elérhető a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. mérlege. Igen, ők azok, akik néhány órával az összeomlás előtt vették milliárdjaikat a Tarsoly Csaba-féle csődbrókercégből, és akik a 2014-es beszámolójuk háttéradatait is csak egy bukott per nyomán közölték.

Messze nem a Magyar Nemzeti Kereskedőház volt az egyetlen ügyfél, aki a csődbejelentés napján jutott hozzá a pénzéhez a Quaestortól, még ha a legnagyobb tételhez is. Milliókat-tízmilliókat sokan felvettek, négy magánszemély pedig százmilliós nagyságrendben mentette ki a megtakarítását.

Szellemi közösségként, baráti társaságként emlegették a tanúk azt a Birodalom elnevezésű „szervezetet”, amelyhez a nyomozó hatóságok gyanúja szerint az USA-nak és az IMF-nek kémkedő Maxin Norbert és gyanúsított társa, B. Béla tartozott. Az Átlátszó birtokában lévő nyomozati anyagok alapján az ügyről ennél több nem is derül ki, az iratok nagy része más eljárásokhoz kapcsolódik, és a tanúként meghallgatottak sem tesznek említést a gyanúsítottaknak felrótt hírszerző tevékenységről. Ellenben beszéltek fideszes politikai körökkel való kapcsolatról, ismert üzletemberekkel folytatott tárgyalásokról, valamint Maxin Norbert értékes műgyűjteményéről, és annak eltüntetéséről.

Az USA-nak és az IMF-nek való kémkedéssel gyanúsítják a magyar hatóságok az amerikai bejegyzésű Arcade LLC tulajdonosát, Maxin Norbertet, és a cég magyarországi képviselőjét, B. Béla Szabolcsot – tudta meg az Átlátszó az üzletember ügyvédjétől. Az ügy érdekessége, hogy 2008-as sztoriról van szó, és az eljárást nem titkosították. Maxin Norbert védője, Kertész Gusztáv szerint semmilyen bizonyíték nem alapozza meg a gyanúsítást. Az informatikai vállalkozóval kapcsolatban több éve elterjedt az, hogy azért tűnt el szinte egyik pillanatról a másikra, mert megölhették.

RMDSZ-tanácsnok, EMNP-politikus, és a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökéhez közeli vállalkozás is 18-19 ezer eurót nyert a Magyar Nemzeti Kereskedőház tenderén, hogy magyarországi cégek exporttevékenységét támogató irodákat nyissanak Erdélyben.

Középfokú végzettséggel, nyelvvizsga nélkül lett a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. Irán-szakértője Kulcsár József Ferenc (Fidesz) volt országgyűlési képviselő és zuglói politikus.

Kiváló cégben gyakorolja a tulajdonosi jogokat Szíjjártó Péter miniszter úr, és remek céget vezet Ducsai-Oláh Zsanett vezérigazgató asszony. Úgy hívják, hogy MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. Van több mint száz bankszámlájuk és százötven alkalmazottjuk, az Ipar utca 5. szám alatt egy fél irodaházat elfoglalnak.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t pár éve azért hozták létre, hogy a Szijjártó Péter által felügyelt állami külkereskedelem központjait, az ún. kereskedőházakat működtesse. A többségi tulajdonosa a magyar állam, a tulajdonosi jogokat Szijjártó Péter gyakorolja. A társaságba az állam több milliárd forinttal szállt be. Tavalyelőtt 132 millió forint, tavaly közel 2,4 milliárd forint veszteséget produkált, de azt sem hajlandók elárulni, hogy mennyi pénzt fizetnek a munkavállalóiknak, vagy mennyit költenek kocsira és mobilszámlára. Hatósághoz fordultunk az ügyben.

Hiába kerülnek nyilvánosságra naponta új információk a Quaestor-ügyben, a kérdések gyorsabban szaporodnak, mint a válaszok. Különösen messze vagyunk attól, hogy kiderüljön, hogy milyen konstrukcióban, ki és mennyi közpénzt rakott a bebukott cégcsoportba, illetve hogy a befektetésekről, majd azok kivonásáról szóló döntések meghozói mit tudtak a csoport működésének kockázatairól és pénzügyi helyzetéről. Az üggyel kapcsolatos adatigénylésekre érkezett válaszokból szemlézünk.