K-Monitor Adatbázis

November 22-én adta ki elmarasztaló jelentését az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egy magyarországi regionális hulladékkezelési projekt uniós támogatásaival kapcsolatban. Az OLAF sem a pályázatokat, sem a projektgazdát nem nevesítette és érdeklődésünkre sem árulta el. Ugyanakkor a közleményükben leírt részletek és korábbi ismereteink alapján arra következtettünk, hogy az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekteket vizsgálta és találta szabályellenesnek a hivatal. Kérdésünkre az észak-balatoni rendszert működtető szervezet megerősítette, hogy valóban most vizsgálta őket az OLAF, ugyanakkor a közleményben leírtak jogosságát tagadják. Arra a kérdésünkre, hogy honnan teremtenék elő a több mint 4 milliárd forintot, ha tényleg vissza kell majd fizetni az Uniónak, nem kaptunk választ.

Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott 2,5 milliárd forintos uniós támogatást a helyi önkormányzat bevonásával alakult projektcég és az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda konzorciuma a Bács-Kiskun megyei Zsanán. Az önerő azonban nem állt a projektcég rendelkezésére a KEHOP pályázathoz, ezt egy napon belüli előtörlesztett hitelszerződéssel oldották meg. A nem létező önerő igazolásával 1,2 milliárd forintos támogatási előleget hívtak le, ami a projektcégtől a tulajdonosok kapcsolt vállalkozásaihoz és magánszámláira vándorolt. Bár a befejezési határidő közeledtével kiírtak egy közbeszerzést, a beruházás nem valósult meg, a támogatási előleget pedig úgy tűnik, hogy nem a geotermikus projektre költötték. A hatóságok költségvetési csalás gyanújával nyomoznak.

Az Átlátszó úgy értesült, hogy a Kecskeméti Törvényszék júniusban egy költségvetési csalási ügyben bűnsegédként elmarasztalta Jellinek Dánielt, és egyúttal mentesítette a büntetett előélet jogkövetkezményei alól az üzletembert. Az üstökösként emelkedő ingatlanmágnás a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletel évek óta, bekerült a tíz leggazdagabb magyar elitklubjába, és tavaly majdnem visszavásárolta a Budapest Airportot a magyar államnak. Az elmarasztaló ítélet egy Jellinek-cég által hitelezett projektcég által elkövetett uniós pályázati csalás ügyében született úgy, hogy Jellinek tárgyalás nélkül elismerte, hibázott. Értesülésünket az érintett is megerősítette.

Pattanásig feszült a hangulat a Tolna megyei Madocsán, ahová a szekszárdi Bet-Bau cég kavicsbányát építene. A helyiek féltik a mezőgazdaságot, a természetet és a környék nyugalmát. A beruházó Paks II-re hivatkozott, hogy oda szállítana majd. Süli János paksminiszter puhán hárít, ami azonban nem nyugtatta le a kedélyeket, pedig a madocsaiak nem ellenségei az atomprojektnek. A kavicsbányát tervező cég a NER kegyeltjének tűnik, tulajdonosai egyéb érdekeltségeihez ömlik a közpénz. A Bet-Bau egyik tagját ráadásul ugyanúgy hívják, mint a Fidesz egyik 2014-es pártfinanszírozóját – hogy ez véletlen azonosság-e csak, a cégnél igyekezünk tisztázni, reméljük, sikerül.

Kijöttek a Nemzeti Fejlesztési Programiroda gigatenderének újabb nyertesei. A felcsúti polgármester cége az észak-magyarországi régió mellett az észak- és közép-dunántúli térségben is megbízást kapott.

Megszülettek az első eredmények a Nemzeti Fejlesztési Programiroda 420 milliárd forintos gigatenderén. A felcsúti polgármester cégén kívül megbízást kapott az EuroAszfalt Kft., Swietelsky, a Penta, és az A-Híd is. A Penta és az A-Híd két-két régióban, az EuroAszfalt háromban is nyert a térségenként 70 milliárd forintos keretösszegű közbeszerzéseken.

Az SBGK Ügyvédi Iroda és az Ész-Ker Kft. fog közbeszerzési és jogi tanácsokat adni a Miniszterelnökségnek hét hónapon át nettó 670 millió forintért. Májusban ők ketten nyerték a Miniszterelnökség ugyanilyen feladatokra kiírt 5 milliárd forintos közbeszerzését is, az Ész-Ker pedig egyike a Nemzeti Fejlesztési Programiroda 5 milliárd forintos tenderét megnyerő cégeknek is.