K-Monitor Adatbázis

Június óta interaktív térképen, település szintű bontásban közvetítjük, hogyan pörgeti ki a kormány a Széchenyi 2020 program uniós forrásait. Az adatbázist hetente frissítjük, és mostantól keddenként heti szöveges összefoglalót is kap az olvasó a fontosabb és/vagy érdekesebb projektekről. Elsőként a múlt hét, azaz az év 48. hetének uniós pályázati döntéseiről számolunk be.

A nyíregyházi Sóstó-projekt kapcsán feltárt súlyos anomáliákról tavaly több cikkben számoltunk be. A sok kellemetlenkedésnek az lett az eredménye, hogy az önkormányzat megsértődött – nem kicsit, 7 millió forint orvosolta volna a város jóhírnevén esett sérelmet. Pedig a cikkek nem a várost, hanem a városvezetés közpénzköltéshez való sajátos viszonyát mutatták be kritikusan – a számlát viszont a pereskedésért is a város állja. A most született elsőfokú ítéletben a Fővárosi Törvényszék minden pontban az Átlátszónak adott igazat, és maradéktalanul elutasította a városvezetés keresetét. Az ítélet nem jogerős, és az ügyben az ügyészség is nyomoz.

A pesti botrányok árnyékában Nyíregyházán háborítatlanul vezeti a városüzemeltetési céget az a Bocskai Péter, akit az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádol: a vádirat az önkormányzatnak okozott 83 millió forint értékű károkozásról beszél. A városvezetés bizalma viszont olyannyira töretlen Bocskai iránt, hogy a cégvezető a nyomozás megindulása óta közel egymilliárd forint értékben köthetett új szerződéseket – többek közt az ügy harmadrendű vádlottjának cégével. Eközben a baloldal vezető ereje, a kéttagú helyi MSZP-frakció ismét a polgármester iránti lojalitásával tüntet.

Megtévesztő lehet az általános kép a Polt-féle ügyészségről – vannak megyék, városok ugyanis, ahol keményen fellép a korrupció ellen a nyomozóhatóság. Balmazújvárosban a jelenlegi polgármester ellen emeltek vádat, míg Nyíregyházán a városüzemeltetésért felelős cég vezetője ellen folyik büntetőeljárás. Dacára annak, hogy Kovács Ferenc polgármester a mai napig demonstratívan kiáll Bocskai Péter mellett.

Nyíregyháza perel – végre, mondhatnánk, hiszen a város által menedzselt Sóstó-projekt gyanús ügyeiről írott cikkeinkkel kapcsolatban még csak egy árva helyreigazítási kérelem sem érkezett. Most viszont jó hírneve megsértése miatt végül csak beperelte az önkormányzat az Átlátszót és a cikket jegyző helyi tudósítónkat, Móricz Csabát – a vélelmezett sérelmet 7 millió forinttal enyhíttetné a városvezetés.

Február 3-án egy eddig nem látott luxus Audi bukkant fel a polgármesteri hivatal parkolójában. Az autót a polgármester, dr. Kovács Ferenc sofőrje vezette. Közbeszerzést új polgármesteri autóra egy héttel később írtak ki, és további két hétre rá választott a város a beérkezett ajánlatok közül. Mit ad isten, épp a három héttel korábban látott Audit vettük meg a polgármesternek kilenc és fél millióért.

Költségvetési csalás gyanúja miatt tavaly novemberben nyomozást rendelt el a Nyíregyházi Járási Ügyészség a botrányos nyíregyházi Sóstó-projekt ügyében. Időközben újabb dokumentumok kerültek a birtokunkba, amelyekből többek között az is kiderül, a projektet már a tervezési szakaszban meghekkelték.

Elképesztő áron beszerzett anyagok, silány minőségben elvégzett munkák, hosszú alvállalkozói láncok alján éhbérért feketén foglalkoztatott munkavállalók jellemezték, illetve jellemzik a projektet. Mindez nem fordulhatott volna elő, ha a hatóságok nem mutatnak feltűnő passzivitást – még akkor is, ha konkrét bejelentést kaptak a szabálytalanságokról.

Háromszoros áron elszámolt anyagok, építkezés engedély nélkül, tömeges feketefoglalkoztatás – így zajlik Nyíregyházán a kétmilliárdos Sóstó-Gyógyfürdő-projekt. A város vezetése körül kialakult holdudvar nem tud olyan szabálytalanságot elkövetni, amelynek bármi következménye lenne. A projekt tervezésében, kivitelezésében és ellenőrzésében kulcsszerepet játszik az a tulajdonosi kör, amelyik Kovács Ferenc 2010-es polgármesterré választása óta került a városban nyerő pozícióba. De mit csinál az ellenzék?

A rendőrség, illetve a közterület-felügyelet által üzemeltett kamerarendszerek által készített felvételek tárolását és felhasználását egyrészt az ezekre a szervezetekre vonatkozó jogszabályok, másrészt az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotörvény) szabályozza.